Miletić Milivoj kizárása az O.196/79-ből — Pervaz fellebbezése, örökbefogadási hivatali titok és a szennyezett anyag bírósági törvényesítése

Pál bíróság előtt rögzített személyes elismerése. Az 1980. január 9-i végzés kifejezetten közokiratban, anyakönyvvezető előtt vagy végrendeletben tett elismerés, illetve jogerős bírósági ítélettel megállapított szülői kapcsolat bizonyítását követeli. A korábbi P-1642/76. bírósági irat Pál személyes vallomását tartalmazza: „Fiút nemzettem vele” (magyar átirat, 652. sor), majd a bíróság ténymegállapítását arról, hogy Miletić Cvitával élt együtt, akitől gyermeke született, és ezt a gyermeket Kopljan Rózsa gondozza (724. sor). Ez bírósági közokiratban rögzített személyes elismerés és a bíróság által elfogadott tényállás, amely közvetlenül kapcsolódik az 1980-ban elrendelt bizonyítás módjához. Az az állítás, hogy Pál nem ismerte el a gyermeket, nem olvasható e bírósági iratok figyelmen kívül hagyásával. Az összevetés a rögzített személyes vallomást és a ténymegállapításokat kapcsolja össze; a válóítélet rendelkező részét nem nevezi át külön apasági ítéletté.

... egy osztályos általános iskolai végzettséggel. Gazdálkodási kérdésekben sem értettünk egyet. 1968-ban azt rendelte, hogy én viseljem gondját a földnek, ő pedig a darálónak, így akkor gazdaságilag is különváltunk. Felszámította nekem a sertéseknek való darát, noha a kukorica a mi földünkről származott, a daráló pedig a miénk volt; ezen felül hizlalt sertéseket vittem haza. Ez a viszony a gyermekeinkre is kihatott, ezért amikor 1971-ben a földeken voltak, hét napra napszámosként fizettem őket. 1973-ban megszűnt a nemi életünk. Ritkán jártam haza. A kórházból való távozás után, mindenki által elhagyatva, miközben a gyerekek iskolai szüneten voltak, még nem gyógyulva, együtt kezdtem élni egy másik nővel, egy földeken dolgozó munkásnővel. Fiút nemzettem vele. Miután az újvidéki községi tanács kisajátította a földet, amelyért 120.000 dinár kártalanítást kaptam, 1976 márciusában két hold földet — gyümölcsöst — és egy épületet vettem Bácsszőlősön 245.000 dinárért. A vételárat még nem fizettem ki. Beteg vagyok, fizetem a föld — a gyümölcsös — megművelését, és amennyit csak tudok, dolgozom a gyümölcs eladása és szállítása körül. Mióta 1968-tól a földművelésre álltam rá, a felperes nem hozott nekem ételt, és nem is mosott rám, 1973-tól kezdve pedig már átöltözni sem tudtam. A földön mostunk. Ott főztünk is, és ebben segített Cvita is, az a nő, akivel együtt éltem.

A bíróság ténymegállapítása Pálról, Cvitáról és közös gyermekükről. Az 1980. január 9-i végzés kifejezetten közokiratban, anyakönyvvezető előtt vagy végrendeletben tett elismerés, illetve jogerős bírósági ítélettel megállapított szülői kapcsolat bizonyítását követeli. A korábbi P-1642/76. bírósági irat Pál személyes vallomását tartalmazza: „Fiút nemzettem vele” (magyar átirat, 652. sor), majd a bíróság ténymegállapítását arról, hogy Miletić Cvitával élt együtt, akitől gyermeke született, és ezt a gyermeket Kopljan Rózsa gondozza (724. sor). Ez bírósági közokiratban rögzített személyes elismerés és a bíróság által elfogadott tényállás, amely közvetlenül kapcsolódik az 1980-ban elrendelt bizonyítás módjához. Az az állítás, hogy Pál nem ismerte el a gyermeket, nem olvasható e bírósági iratok figyelmen kívül hagyásával. Az összevetés a rögzített személyes vallomást és a ténymegállapításokat kapcsolja össze; a válóítélet rendelkező részét nem nevezi át külön apasági ítéletté.

... 1968-tól a felperes vette át a darálóhoz kapcsolódó gazdálkodást, az alperes pedig az Újvidéktől mintegy 4 km-re fekvő földet művelte. Teljesen elkülönítették a vagyont, és úgy viselkedtek egymással, mintha idegenek lennének (a felperes darát adott el az alperesnek, húst adott el neki stb.). Az alperes nagyon ritkán járt haza; az utolsó években a felperes nem főzött neki, és nem is mosott rá, így mindezt a földön szervezte meg, vesszőből és sárból kunyhót építve, amely téli lakhatásra alkalmatlan volt. Az utolsó években a felperes már be sem engedte az alperest a házba, hanem az az istállóban aludt, amikor Bácsszőlősről megérkezett. A kisajátított földért járó kártalanításból az alperes két hold szőlőt és egy házat vásárolt Bácsszőlősön, ahol gyümölcstermesztéssel foglalkozik, főként a gyümölcsöst bérbe adva, mivel beteg és súlyos szívbeteg. Az első szívbetegség miatti kórházi tartózkodás után, elhagyatva és látogatók nélkül, miközben a bátyja irányította a föld megművelését, együtt kezdett élni a napszámos Miletić Cvitával, akitől szintén gyermeke született. Ezt a gyermeket a felek lánya, Kopljan Rózsa gondozza, amiért az alperes havi 1.000 dinárt fizet, és élelmiszert is ad.

Az ítélet nehézkesen ismétlődő mondatban foglalja össze az 1979-es örökössé nyilvánítást és az 1980. január 9-i másodfokú végzést. A hagyatéki öröklésből való kizárás teljes csomagja megmutatja a tényleges másodfokú utasításokat, köztük a közokiratban tett elismerés vizsgálatát. Az összefoglalás ellenőrizhető az eredeti döntések alapján.

Az Újvidéki Községi Bíróság **1979. november 23-i**, O-196/79 számú végzésével az akkor kiskorú felperest az elhunyt Lakatos Pál örökösévé nyilvánították. A végzés ellen **1979. december 12-én** fellebbezést nyújtottak be arra hivatkozva, hogy az akkor kiskorú felperes nem tartozik a törvényes vagy végrendeleti örökösök körébe. Az Újvidéki Felsőbíróság **1980. január 9-i**, Gž.11/80 számú végzésével helyt adott a fellebbezésnek, és hatályon kívül helyezte az Újvidéki Községi Bíróság 1979. november 23-i, O-196/79 számú végzését; az akkor kiskorú felperest az elhunyt Lakatos Pál örökösévé nyilvánították.

Az 1. melléklet a már részben archivált hagyatéki fellebbezési eseménysort közli. E beadvány az 1980. április 18-i tárgyalás első oldalát és az 1981. február 4-i költség-/kifizetési iratot is tartalmazza; a régi archívum saját formájában elérhető marad.

## Forrásoldal 27 ### 1. MELLÉKLET **A Gž 11/80 (O.196/79) fellebbezési eljárás részei** Ez a melléklet az Újvidéki Felsőbíróság Gž 11/80 fellebbezési eljárásának e tárgyhoz fontos részeit tartalmazza, addig a pontig, amikor Milivoj Miletić kikerül az örökösök köréből az O.196/79 hagyatéki eljárásban. A melléklet szerkezete: - először a Gž 11/80 irat releváns részeinek fénymásolatai következnek, az eredetiben szereplő formában; - ezt követően a következő oldalakon ugyanezen részek kiírt szövege — átirata — olvasható, OCR-elemzés után, rövid technikai megjegyzésekkel kizárólag ott, ahol a kézírás vagy a nyomtatás nehezebben olvasható. Az átirat kizárólag az olvasást könnyíti meg, és nem változtatja meg az eredeti dokumentumok tartalmát.

A kérelem a későbbi hagyatéki fellebbezési eljárást idézi. „Ne protive” fordulata eltér Pervaz eredeti PDF-jének 2. oldalán szereplő „ne traže” szövegtől. Az eltérés kifejezett; mindkét irat saját szövegét őrzi.

Hivatkoztak rá, amikor az az 1979-es eredményt támasztotta alá, és figyelmen kívül hagyták, amikor ugyanaz az iratanyag az eljárás törvényellenes felépítését tárta fel. #### 8. A másodfokú bíróság tévesen értékelte a hagyatéki és apasági nyomot jogilag irreleváns háttérként Az 1979-es teljes örökbefogadás törvényessége nem értékelhető attól a ténytől elszigetelten, hogy párhuzamosan folyt az elhunyt Lakatos Pál utáni hagyatéki eljárás, amelyben a kiskorú Milivoj Miletić olyan gyermekként jelenik meg, akinek jogait és érdekeit védeni kell. E körben a következő tények döntőek: - a kiskorú Milivoj Miletićet az 1979. március 19-i jegyzőkönyvben olyan gyermekként tartották nyilván, aki a nagyszülőknél, azaz az örökhagyó Lakatos Pál szüleinél tartózkodik; - az Újvidéki Községi Bíróság 1979. július 20-án gyám kirendelését kéri a gyermek hagyatéki eljárásban fennálló jogainak és érdekeinek védelmére; - az 1979. november 23-i végzés Milivojt Lakatos Pál örökösének nyilvánítja; - a Gž 11/80. fellebbezési eljárásban a többi örökös rendelkezik a teljes örökbefogadási eljárás adataival, köztük azzal az állítással, hogy az örökbefogadók nem ellenzik, hogy Milivoj bárkitől örököljön, és ezt az anyagot a gyermek öröklési jogi helyzete ellen használja fel. Ez azt mutatja, hogy az ügy irataiban egyidejűleg létezett: - egy örökbefogadási folyamat, amelyben a gyermeket teljes identitásbeli áthelyezésre alkalmasnak mutatják be; - egy hagyatéki folyamat, amelyben ugyanez a gyermek Milivoj Miletićként jelenik meg, Lakatos Pál apai ágához és az öröklési jogok érvényesítéséhez kötődően. A Fellebbviteli Bíróság ezt az ellentétet a hagyatéki végzés későbbi hatályon kívül helyezésére szűkítette, és ezzel elkerülte jelentőségének értékelését az 1979. június 21-i teljes örökbefogadás törvényességére nézve. Ez az anyagi jog téves alkalmazása, mert a teljes örökbefogadás feltételeit a létrehozásakor fennálló jogi keret és tényállás alapján kell értékelni, nem pedig az e helyzetet feltáró egyik nyom későbbi eltávolítása alapján. #### 9. A másodfokú bíróság nem értékelte Vajdaság SZAT örökbefogadási törvényének 35., 37. és 38. cikkében foglalt jogi jelentőséget A ZUSAPV 35. cikke előírja, hogy a teljes örökbefogadás létrehozásáról szóló jelentés tartalmazza a megsemmisítendő születési bejegyzés adatait, továbbá az örökbefogadott új születési bejegyzésének adatait, amelyekben az örökbefogadók szülőként szerepelnek. A 37. cikk előírja, hogy a teljes örökbefogadás létrehozásával megszűnnek az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek. A 38. cikk előírja, hogy teljesen örökbefogadott gyermek apaságának és anyaságának megállapítása nem megengedett. E szabályok mutatják a teljes örökbefogadás tényleges hatását. Megerősítik, hogy a vitatott aktus nem csupán névváltozást vagy családi elhelyezést eredményezett.

A korábbi O.196/79. irat Miletić Milivojt fiúként nevezi meg, és 1979. november 23-án a hagyaték egynegyedét juttatja neki. Ugyanebben az iratban szerepel Helena Uzelac nyilatkozata az apai elismerésről és a bíróság gyám kirendelésére irányuló kérelme a gyermek jogainak védelmében. Ez a későbbi fellebbezést és kizárást megelőző pozitív apai és öröklési nyom.

4. kiskorú Miletić Milivoj, fiú, gyámja Lisica Miloš ügyvéd ## III Az I. pont alatt leírt hagyatékot az alábbiak öröklik: 1. Kopljan Rózsa — 1/4 rész 2. Beker Irén — 1/4 rész 3. kiskorú Lakatos István — 1/4 rész 4. kiskorú Miletić Milivoj — 1/4 rész

Vera 1979. június 21-i bejegyzése a gyámkirendelő határozat átvételét rögzíti, és közli, hogy Milivojt örökbe fogadták, és még aznap átadják az örökbefogadóknak; a július 5-i bejegyzés az örökbefogadási határozat kézbesítését rögzíti. Ez a párhuzamos szociális ellátási folyamat összevethető a hagyatéki bíróság július 20-i kérelmével, amely Milivojt még az apai nagyszülőknél tartózkodó gyermekként írja le.

1979. VI. 21. Átvették a határozatot a gyám kirendeléséről az örökbefogadáshoz adott hozzájárulás céljából. A nevelőcsalád meglátogatása. A nevelőanya tanácsadása. A nevelőanyával közölték, hogy Milivojt örökbe fogadták, és hogy még ma átadják az örökbefogadóknak. A gyermek tanácsadása. Milivojjal közölték, hogy hazamegy anyához és apához. A gyermek leválasztásánál nem volt probléma. Látogatás a gyermekgondozó rendelőben. Az orvos tanácsadása. Az egészségügyi karton és az oltási karton beszerzése és átadása az örökbefogadóknak. 1979. VII. 5. Az örökbefogadásról szóló határozat kézbesítve.

Az 1979. június 21-i jegyzőkönyv kimondja ugyanannak a Miletić Milivojnak Milorad és Gospava Vasić általi teljes örökbefogadását, a Vasić Milan nevet határozza meg, és elrendeli az örökbefogadók adatainak szülői adatokként történő bejegyzését. Ez a tényleges örökbefogadási és identitásirat kapcsolódik Pervaz fellebbezéséhez, amely a teljes örökbefogadási eljárást Milivoj fennálló örökösi helyzetével szemben használja fel.

Hogy létrejött a teljes örökbefogadás, amely szerint VASIĆ MILORAD, született 1941. február 15-én Osječani helységben, Doboj községben, és VASIĆ GOSPAVA, született 1932. augusztus 21-én D. Klakar helységben, Doboj községben, mindketten Tiszakálmánfalván, a Petőfi Sándor utca 52. szám alatt lakók, ÖRÖKBE FOGADJÁK A KISKORÚ MILETIĆ MILIVOJT. Az örökbefogadott kiskorú Miletić Milivoj a jövőben VASIĆ MILAN néven fog szerepelni. A teljes örökbefogadásról szóló jelentést a gyámhatósági szerv megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek abból a célból, hogy az örökbefogadók adatai a kiskorú Miletić Milivoj szüleiként bejegyzésre kerüljenek.

A fellebbezés a Gž 11/80. ügyre és a magánörökösöknek az örökbefogadási információkhoz, valamint az örökbefogadók öröklésre vonatkozó nyilatkozatához való hozzáférésére hivatkozik. A kapcsolat ezt az állítást az örökösi státuszból való kizárás másodfokú és későbbi hagyatéki irataihoz köti.

Más szóval az elsőfokú bíróság formálisan idézte a 30. cikket, de nem állapította meg azokat a döntő tényeket, amelyek nélkül e cikk nem alkalmazható: sem a konkrét eset jogi szabályozási körét, sem a keresés időtartamát és menetét, sem az ismert anya hozzájárulása eseti gyámi hozzájárulással való helyettesítésének jogszerű alapját. #### 3. Lakatos Pált és az apaság nyomait nem értékelték helyesen A bíróság Lakatos Pál kérdését arra az egyszerű megállapításra redukálta, hogy az apaságot bíróság nem állapította meg. Ezzel átugrotta a lényeget. Az eljárásban felvetették és dokumentálták azokat a nyomokat, amelyek szerint: - Lakatos Pál a válóper összefüggésében elismerte a gyermeket; - a család tudott a gyermek létezéséről; - az apai családi körben éltem; - apai nagyanyámnál és nagyapámnál tartózkodtam; - a hagyatéki eljárásban megvitatták jogállásomat mint az örökhagyó házasságon kívül született fiáét; - egy időpontban még örökössé is nyilvánítottak. A bíróság nem értékelte e nyomok jelentőségét annak megítélésében, hogy az „apa ismeretlen” adminisztratív formula a tényleges tényállást tükrözte-e, vagy egy összetettebb családi és öröklési jogi valóság adminisztratív leegyszerűsítését jelentette a teljes örökbefogadás megkönnyítése érdekében. #### 4. Az O.196/79. hagyatéki eljárást nem értékelték helyesen A hagyatéki eljárás nem mellékes háttér volt, hanem az egyik központi bizonyíték. Abban megtalálható: - az 1979. március 19-i jegyzőkönyv, amely megállapítja, hogy a kiskorú Milivoj a nagyanyjánál és nagyapjánál, vagyis az örökhagyó szüleinél van; - az 1979. július 20-i levél, amely gyám kijelölését kéri jogai és érdekei hagyatéki eljárásban való védelmére; - a Gž 11/80. fellebbezési eljárás, amelyből kitűnik, hogy a magánszemély örökösök tudnak arról: a SIZ-nél teljes örökbefogadási eljárás folyt, és az örökbefogadók kijelentették, hogy nem kérik, hogy Milivoj bárki után örököljön. A bíróság nem magyarázta meg, hogyan lehetséges, hogy ugyanaz a gyermek az egyik jogi csatornában Miletić Milivojként, Lakatos Pál lehetséges örököseként jelenik meg, a másikban pedig szülői gondoskodás nélküli gyermekként, aki készen áll a teljes örökbefogadásra és identitásának egy másik családba történő átírására. Az ítélet azt sem magyarázta meg, miért nem tekintette ezt az anyagot döntő jelentőségűnek, noha közvetlenül érinti az identitást, az örökösi jogállást és a gyermekkel kapcsolatos intézményi eljárás időzítését. #### 5. Az 1984. évi második örökbefogadás jogi magyarázat nélkül maradt Az ítélet megállapítja, hogy 1984-ben a Petrović házaspár örökbe fogadott, és elrendelték, hogy az ő vezetéknevüket viseljem, de nem tisztázza, hogyan lehetséges ez egyáltalán, ha 1979-ben már jogszerűen létrejött a teljes örökbefogadás.