A felperes P2.1435/24 számú beadványa — 2025. október 27.

Szerkesztői forrásmegjegyzés: Az átadott, 15 oldalas dokumentum hat szöveges oldalának teljes fordítása. A további kilenc oldal okirati mellékletek másolatát tartalmazza. A beadvány kelte 2025. október 27.; az átadott példányon nincs bírósági érkeztetőbélyegző. A felperes magáncímének utcája és házszáma kitakarva. Állításait, minősítéseit és kérelmeit saját szövegeként közöljük.

A forrás 1. oldala a 15-ből

ÚJVIDÉKI ALAPFOKÚ BÍRÓSÁG
Ügyszám: P2.1435/24

FELPERES: Milan Petrović (születési neve Milivoj Miletić), [KITAKARVA], Kragujevac

ALPERES: Újvidék Város Szociális Munkaközpontja, Zmaj Ognjena Vuka 13, Újvidék (a továbbiakban: alperes)

A FELPERES BEADVÁNYA
(a bizonyítási indítványok kiegészítése, az eljárási feltételek és határidők rendezése)

Tisztelt Bíróság!

A 2025. október 15-i tárgyalás jegyzőkönyvéből, valamint abból a rendelkezésből kiindulva, hogy 15 napon belül írásban nyilatkozzam további bizonyítási indítványaimról, az alábbiakat terjesztem elő.

I. AZ ELJÁRÁS KERETEI ÉS CÉLJA

Az ügy formailag P2 jelzésű (az 1979. évi teljes örökbefogadás érvénytelenítése), de ténybeli és jogi alapja túlmutat a szokásos családjogi jogvitán: az identitáshoz való jog védelméről és a közigazgatási asszimiláció következményeiről van szó, továbbá arról, hogy a gyámhatóság jogalap nélkül, az akkor hatályos határidőket és feltételeket figyelmen kívül hagyva járt el. Indítványozom, hogy a bíróság tekintse át a teljes iratanyagot, és biztosítsa az alperes szabályszerű képviseletét, hogy a döntés teljes és törvényes ténybeli alapon nyugodjon.

II. BIZONYÍTÁSI INDÍTVÁNYOK ÉS HIVATALBÓL BESZERZENDŐ IRATOK

1. Újvidéki Felsőbíróság/Községi Bíróság — P-1642/76 számú bontóperi iratanyag (esetleg levéltári jelzet)

— a teljes iratanyag, különösen: Lakatos Pál nyilatkozata (a házasságon kívüli apaság elismerése és az anya „Cvita” néven történő megnevezése, valamint nyilatkozata arról, hogy magyar); Lakatos Vera/Veronika és Kopljan Rózsa tanú nyilatkozatai (arról, hogy a család tudott a gyermek létezéséről).

Jelentősége: megcáfolja az „apa ismeretlen” állítást; igazolja az identitást és az apai (magyar) származást.

2. Újvidéki Községi Bíróság — O.196/79 számú hagyatéki iratanyag (néhai Lakatos Pál után)

— az 1979. március 19-i jegyzőkönyv; a bíróság 1979. július 20-i, a gyámhatóságnak címzett levele/végzése (gyám kirendelésére vonatkozó rendelkezés a gyermek öröklési jogainak védelmében).

Jelentősége: igazolja, hogy az alperesnek 1979. június 21-én nem volt alapja a teljes örökbefogadás létrehozására; a bírósági rendelkezés csak 1979. július 20-án született meg, mégpedig az öröklési jogok védelmére, nem pedig örökbefogadásra.

3. Újvidéki anyakönyvi szolgálat

A forrás 2. oldala a 15-ből

— a születési bejelentés/KJ-8 nyomtatvány (1974) hitelesített másolata és a születési anyakönyvi kivonat (2512/1974 folyószám), az anya horvát nemzetiségét feltüntető rovattal;

— házassági anyakönyvi kivonat (1962) Milorad Vasić és Gospava Tomić házasságáról (nemzetiség: szerb férfi/szerb nő).

Jelentősége: igazolja a felperes anyai (horvát) és apai (magyar) származását; igazolja, hogy a Vasić örökbefogadók szerb nemzetiségűek (ez az asszimiláció mintázata szempontjából lényeges).

4. Újvidéki Szociális Munkaközpont — a teljes örökbefogadás teljes iratanyaga (1979. június 21.)

— az örökbefogadási jegyzőkönyv, a szakmai szolgálat véleményei (szociális munkás, pedagógus, pszichológus), orvosi igazolások, idézések, kézbesítési igazolások, az anyakönyvvezetőnek szóló rendelkezés, minden bejegyzési/érvénytelenítési irat; a „megelőző” iratok teljes együttese (hogyan került a gyermek a központ hatáskörébe; kapcsolattartás a hagyatéki bírósággal).

Jelentősége: a törvényesség, a hatáskör és a határidők vizsgálata (Vajdaság SZAT 1976. évi örökbefogadási törvényének 2., 5., 10., 14., 15., 30., 31. és 41. cikke), a szerepek esetleges összeférhetetlensége (gyám/örökbefogadó), sablonos és ellentmondásos szakvélemények.

5. Újvidéki Szociális Munkaközpont — az 1984. szeptember 12-i jegyzőkönyv (Milorad Vasić nyilatkozata a „kiskorú Vasić Milan örökbefogadásához adott hozzájárulásról”)

— a teljes dokumentáció és a kísérőiratok.

Jelentősége: a „második örökbefogadás” jogi paradoxona az 1979-ben már létrejött teljes örökbefogadás után; az ilyen „hozzájárulás” jogi érvényességének vizsgálata.

Megjegyzés az iratok őrzési helyéről (a bíróság tájékozódását segítendő): a P-1642/76 számú bontóperi iratanyagot e bíróság irattárában, az O.196/79 számú hagyatéki iratanyagot pedig Újvidék Város Levéltárában őrzik.

III. AZ ELJÁRÁSI FELTÉTELEK RENDEZÉSE (MEGHATALMAZÁS ÉS HATÁRIDŐK)

1. Az alperes meghatalmazottjának meghatalmazása (Branislav Čolak).

Kötelezzék az alperest, hogy legkésőbb a 2025. november 26-i tárgyalásig nyújtsa be a meghatalmazás eredeti példányát vagy hitelesített másolatát, továbbá a meghatalmazott jogállását igazoló dokumentumot (az alperes alkalmazottja-e vagy külső személy). Mivel a jegyzőkönyvben az szerepel, hogy „akinek meghatalmazását benyújtják az ügyiratba”, kérem, hogy a bíróság rögzítse a meghatalmazás beérkezésének pontos napját, és állapítsa meg, hogy az alperes addig a napig nem igazolta szabályszerű képviseletét. Benyújtás hiányában: tekintsék úgy, hogy az alperes képviselete nem szabályszerű, és az érvényes meghatalmazás nélküli személy cselekményei nem váltanak ki joghatást. Ez biztosítja az alperes képviseletének törvényességét, és megelőzi az eljárás eljárási szabálytalanságok miatti esetleges megismétlését.

2. A teljes dokumentáció benyújtása.

Kötelezzék az alperest, hogy a 2025. november 26-i tárgyalásig nyújtsa be: (i) a teljes örökbefogadás teljes iratanyagát (1979), (ii) az 1979. június 21. előtti hatáskörszerzés módjára vonatkozó iratokat, (iii) a központ 1984. szeptember 12-i jegyzőkönyvét és a „hozzájárulással” kapcsolatos kísérőiratokat, (iv) a nem teljes örökbefogadás teljes iratanyagát (1984). Nem teljesítés esetén: a vitatott kérdésekben alkalmazzanak hátrányos bizonyítékértékelést (hatáskör, a feltételek teljesülése, az eljárás menete).

A forrás 3. oldala a 15-ből

3. A jövőbeli halasztásokra alkalmazandó követelmény.

Minden további, betegség miatti halasztási kérelmet hitelt érdemlő orvosi igazolással kell alátámasztani (intézmény/bélyegző, az orvos aláírása, a vizsgálat dátuma és időpontja, az akadályoztatás egyértelműen megjelölt időtartama). Ennek hiányában a távolmaradást tekintsék igazolatlannak, és tartsák meg a tárgyalást.

IIIA. A 2025. OKTÓBER 2-I BEADVÁNY MEGERŐSÍTÉSE (A 2025. SZEPTEMBER 3-I EL NEM TARTOTT TÁRGYALÁS) — LEMONDÁS NÉLKÜL

Nem állok el a 2025. október 2-i felperesi beadványomban a 2025. szeptember 3-i tárgyalás elhalasztásával kapcsolatban előterjesztett kérelmektől. Fenntartom:

(i) azt a kérelmet, hogy az alperes nyújtson be hitelt érdemlő bizonyítékot a meghatalmazott akadályoztatásáról az említett tárgyalás tekintetében;

(ii) azt a kérelmet, hogy szerezzék be és helyezzék az ügyiratba a kezelőiroda nyilvántartását a 2025. augusztus 28-i értesítés/végzés kiküldéséről.

Nem teljesítés esetén fenntartom az említett beadványban tett indítványomat, hogy a távolmaradást tekintsék igazolatlannak, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti eljárási következményekkel.

IV. ÖSSZEFOGLALT JOGALAP (CSALÁDJOGI RÉSZ — 1976)

— Vajdaság SZAT örökbefogadási törvényének (1976) 2., 5., 10., 14., 15., 30., 31. és 41. cikke: teljes örökbefogadás csak a feltételek teljesülése esetén hozható létre (legkésőbb az ötödik életév betöltéséig, és ha a szülők ismertek és élnek, az ő hozzájárulásukkal), előzetes előkészítő eljárás után, kizárólag a gyermek érdekében.

— A teljes örökbefogadásról szóló határozat kelte 1979. június 21., hét nappal az ötödik születésnapom előtt, továbbá az 1979. július 20-i bírósági rendelkezés előtt (amely az öröklési jogok védelmét rendelte el, nem az örökbefogadást).

— Az apa a perben elismerte az apaságot, az anya pedig élt és ismert volt; az alperes „apa ismeretlen/címe nem ismert” állításait a bontóperi és hagyatéki iratok, valamint az anyakönyvi okiratok megcáfolják.

— „Második örökbefogadás” (1984): ezt a jogintézményt a már létrejött teljes örökbefogadás után a jog nem ismeri; a jogállás esetleges változtatása kizárólag érvénytelenítés/hatályon kívül helyezés útján történhet, nem új örökbefogadással. Az örökbefogadó 1984. évi „hozzájárulása” jogi anomália, és igazolja a jogellenes eljárás folytonosságát.

IVA. AZ ALKALMAZANDÓ JOGRA VONATKOZÓ KIKÖTÉS (LEX TEMPORIS ÉS A JELENLEGI CSELEKMÉNYEK)

— Az 1979-ben/1984-ben végzett cselekményeket kizárólag az elvégzésük idején hatályos jog alapján kell értékelni: a JSZSZK alkotmánya (1974) — 199., 214. és 245–247. cikk; ICCPR (a JSZSZK számára 1976. március 23-tól hatályos) — 27. cikk (a HRC 23. számú általános kommentárjának értelmezésével); ICERD (1969. január 4-től hatályos); valamint Vajdaság SZAT örökbefogadási törvénye (1976).

— A későbbi jogszabályok és nemzetközi normák (a Szerb Köztársaság 2006. évi alkotmánya, kisebbségi törvények, a diszkrimináció tilalmáról szóló törvény, FCNM, ECHR, ECRML, CRC stb.) nem alkalmazandók visszamenőleges hatállyal

A forrás 4. oldala a 15-ből

az 1979-ben/1984-ben végzett cselekményekre, hanem kizárólag (i) az identitás általános védelmének értelmezési megerősítését és (ii) az alperes mai eljárási cselekményeinek és mulasztásainak értékeléséhez szükséges jogi keretet szolgálják, amivel a jogsérelem folytonossága jön létre.

IVB. AZ 1979 UTÁNI BELSŐ JOG KRONOLÓGIÁJA (MEGERŐSÍTÉS, NEM VISSZAMENŐLEGES ALKALMAZÁS)

— JSZK (1992–2003): a JSZK alkotmánya; a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény (a JSZK Hivatalos Lapja 11/2002) — nyelv/írás, személynév a kisebbség helyesírása szerint, hivatalos nyelvhasználat.

— Szerb Köztársaság (2006-tól): a Szerb Köztársaság 2006. évi alkotmánya — 78. cikk (az erőszakos asszimiláció tilalma), 79. cikk (a kisebbségek különleges jogai); a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény; a nyelvek és írások hivatalos használatáról szóló törvény (1991; 2010./2018. évi módosítások); a diszkrimináció tilalmáról szóló törvény (2009; 2021. évi módosítások).

IVC. NEMZETKÖZI JOGI ESZKÖZÖK (MA — ÉRTELMEZÉSI CÉLLAL ÉS A JELENLEGI CSELEKMÉNYEKRE)

— ECHR (Szerbia számára 2004-től) — 8. + 14. cikk; 12. jegyzőkönyv;

— FCNM (2001-től hatályos) — 5. cikk (2) bekezdés (az akarat ellenére történő asszimiláció tilalma), valamint a nyelvhez/névhez/oktatáshoz való jogok (10–14., 11. cikk);

— ECRML (2006-tól hatályos) — II/III. rész;

— CRC — 8. cikk (a gyermek identitáshoz való joga) és 30. cikk (a kisebbséghez tartozó gyermek jogai).

Megjegyzés: ezek a normák a bíróság számára megerősítésként és értelmezési támpontként szolgálnak, és az alperes mai magatartására alkalmazandók (az iratok be nem nyújtása, a jogsérelem tagadása, a jogellenes állapot fenntartása).

V. TÉNYBELI MEGJEGYZÉS: IDENTITÁS ÉS ASSZIMILÁCIÓ

— A KJ-8/születési anyakönyv igazolja, hogy az anya horvát; a P-1642/76 számú bontóperi iratanyag igazolja az apaságot és az apai magyar származást; a házassági anyakönyv (1962) — az örökbefogadók szerb férfi/szerb nő.

— A gyakorlatban a gyermek személynevét megváltoztatták, eredeti identitását pedig az örökbefogadók identitása javára háttérbe szorították — ez a közigazgatási asszimiláció olyan mintázata, amely összeegyeztethetetlen az 1974. évi alkotmánnyal, az ICCPR-rel/ICERD-vel (akkor), valamint a Szerb Köztársaság 2006. évi alkotmányával és a kisebbségi törvényekkel (ma).

— Az örökbefogadó 1984. évi „hozzájárulása” ahhoz, hogy „a gyermek örökbefogadásra kerüljön”, igazolja a törvény és a teljes örökbefogadás logikájának keretein kívüli eljárást.

VI. DISZKRÉT MEGJEGYZÉS A KÖZJOGI VONATKOZÁSRÓL

A jogsérelmek jellegére (identitás, nyelv, hovatartozás, öröklési jogok) és a gyámhatóság eljárásának folytonosságára tekintettel az ügynek tágabb közjogi súlya van. A teljes dokumentáció időben történő beszerzése és az alperes szabályszerű képviselete a legjobb biztosíték arra, hogy a döntés jogilag helyes és önmagában megálló legyen.

A forrás 5. oldala a 15-ből

VII. AZ ALPERES 2025. ÉVI ÁLLÁSPONTJÁNAK ELJÁRÁSI JELENTŐSÉGE (A JOGSÉRELEM FOLYTONOSSÁGA)

Az alperes 2025-ben az egyezségi javaslatra adott válaszában és beadványaiban azt az álláspontot fejtette ki, hogy nem történt törvénysértés, és minden „az akkor hatályos jogszabályokkal összhangban” történt. Ezzel:

(a) elfogadta az érdemi vita lefolytatását — az 1979-ben/1984-ben végzett cselekmények az akkor hatályos jog alapján értékelendők (a JSZSZK 1974. évi alkotmánya; ICCPR/ICERD; Vajdaság SZAT 1976. évi törvénye); és

(b) felelősséget vállalt a mai eljárási cselekményeiért és mulasztásaiért, amelyek a Szerb Köztársaság hatályos joga és a korszerű nemzetközi normák alapján értékelendők (a Szerb Köztársaság 2006. évi alkotmánya; kisebbségi törvények; a diszkrimináció tilalmáról szóló törvény; FCNM; ECHR).

Tehát fennáll a jogsérelem folytonossága, a jogellenes állapot mai fenntartása pedig a jelenlegi jog hatálya alá tartozik.

VIII. INDÍTVÁNY A BÍRÓSÁGHOZ

1. Adjon helyt a fent megjelölt hivatalos iratbeszerzéseknek, és kötelezze az alperest a teljes dokumentáció (II/4. és II/5. pont) 2025. november 26-ig történő benyújtására; nem teljesítés esetén alkalmazzon hátrányos bizonyítékértékelést.
2. Kötelezze az alperest, hogy 2025. november 26-ig nyújtsa be a meghatalmazást és Branislav Čolak meghatalmazott jogállásának igazolását; rögzítse a meghatalmazás beérkezésének napját. Ennek hiányában tekintse úgy, hogy az alperes képviselete nem szabályszerű, és az érvényes meghatalmazás nélküli személy cselekményei nem váltanak ki joghatást.
3. Határozza meg a jövőbeli halasztások követelményét: minden betegség miatti kérelmet hitelt érdemlő orvosi igazolással kell alátámasztani (intézmény/bélyegző, aláírás, a vizsgálat dátuma és időpontja, az akadályoztatás időtartama); ennek hiányában tartsa meg a tárgyalásokat.
4. A tények értékelésekor alkalmazza a cselekmények idején hatályos jogot (a JSZSZK 1974. évi alkotmánya — 199., 214. és 245–247. cikk; ICCPR — 27. cikk; ICERD — 2. és 5. cikk; Vajdaság SZAT 1976. évi örökbefogadási törvénye), az alperes mai magatartását pedig a Szerb Köztársaság 2006. évi alkotmánya (78–79. cikk), a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény, a nyelvek és írások hivatalos használatáról szóló törvény, a diszkrimináció tilalmáról szóló törvény, az FCNM és az ECHR fényében értékelje.
5. A döntés jogerőre emelkedése után tegye lehetővé az anyakönyvek megfelelő helyesbítésére irányuló eljárások megindítását az identitásra és származásra vonatkozóan megállapított tényeknek megfelelően.

IX. A KÖLTSÉGEKRE ÉS KÁRTÉRÍTÉSRE VONATKOZÓ JOGOK FENNTARTÁSA (A KERESETI KÉRELEM MÓDOSÍTÁSA NÉLKÜL)

A kereseti kérelem módosítása nélkül kijelentem:

1. A jövőbeli költségek (utólagos bejegyzések/helyesbítések, új okiratok kiállítása, közigazgatási illetékek és díjak, esetleges szakértői vizsgálatok, fordítás, utazási költségek) az alperes jogellenes eljárásának következményei; fenntartom a jogot arra, hogy megtérítésüket külön eljárásban követeljem.
2. A teljes örökbefogadásból eredő akadály elhárítása után fenntartom a jogot az apaság megállapítása, valamint a kapcsolódó bejegyzések/helyesbítések iránti eljárás megindítására.

A forrás 6. oldala a 15-ből

3. Nem mondok le az alperes cselekményeivel és mulasztásaival okozott vagyoni és nem vagyoni kár megtérítéséről; az okozati összefüggést az iratok és az ügy időrendje fogja alátámasztani.
4. A terhek megosztása és megtérítési igény: az alperes köteles teljesíteni velem szembeni kötelezettségeit; a jogellenes cselekmények következményeiből előnyt szerző harmadik személyekkel (például örökösökkel) szembeni esetleges megtérítési igény az alperes és e személyek közötti viszony, és nem terhelheti a felperest.

— A jelen eljárás költségeiről a pernyertesség alapján, a felperes javára döntsenek.

MELLÉKLETEK (FÉNYMÁSOLATOK BETEKINTÉSRE)

— Születési anyakönyvi kivonat (rovat: az anya nemzetisége — horvát).

— Házassági anyakönyvi kivonat (1962) — Milorad Vasić / Gospava Tomić — szerb férfi/szerb nő.

— P-1642/76 számú bontóperi iratanyag (Lakatos Pál és Kopljan Rózsa — jelenleg Babić Rózsa — nyilatkozatai; az apaság elismerése; apai magyar származás).

— Az Újvidéki Szociális Munkaközpont 1984. szeptember 12-i jegyzőkönyve (Milorad Vasić nyilatkozata az „örökbefogadáshoz adott hozzájárulásról”).

— Az O.196/79 számú hagyatéki ügyre és az 1979. július 20-i iratra vonatkozó bizonyítékok, amelyeket már csatoltam a 2025. június 30-i felperesi beadványhoz.

— A szakmai szolgálat jelentéseiben (1979. június) található ellentmondások áttekintése, amelyet már csatoltam ugyanahhoz a 2025. június 30-i beadványhoz.

Tájékoztatásul: az alperesnek — a bíróság útján (egy példány a mellékletekkel).

Kragujevac, 2025. október 27.
(Ajánlott küldeményként, tértivevénnyel)

Felperes,
Milan Petrović

Bizonyító mellékletek — e PDF tényleges 7–15. oldala

Az alábbiak a PDF-ben ténylegesen szereplő mellékletek fordításai. Az oldalszámok erre a tizenöt oldalas beadványra, nem a nagyobb archív iratanyagokra utalnak. Az üres rovatokat és a bizonytalan kézírást jelöljük; későbbi adatokat nem illesztünk a történeti nyomtatványba.

A forrás 7. oldala — KJ-8 születési bejelentő

[Az egészségügyi intézmény nevét részben bélyegzők takarják.] Bejelentés száma: 14618; kelte: 1974. június 29. [részben a bélyegző alatt]. Születési anyakönyvi sorszám: 2512/74.

ÚJVIDÉK TELEPÜLÉS ANYAKÖNYVVEZETŐJÉNEK

Az anyakönyvekről szóló törvény 6. cikkének 1. bekezdése alapján a következő születést jelentjük be a születési anyakönyvbe történő bejegyzés céljából:

Mindkét oszlop nyomtatott iskolázottsági lehetőségei: befejezett végzettség nélkül (1–3 általános iskolai osztály), 0; befejezetlen általános iskola (4–7 osztály), 1; általános iskola (8 osztály), 2; szakmunkás- vagy egyéb szakmai iskola, 3; középiskola, 4; főiskola vagy egyetemi kar, 5; nincs adat az apáról, 6 (csak az apa oszlopában); ismeretlen, 9. Az oldalsó útmutató a legmagasabb befejezett iskola melletti szám beírását kéri.

MEGJEGYZÉS: Csatolandó a házassági anyakönyvi kivonat, illetve házasságon kívül született gyermeknél az anya születési anyakönyvi kivonata, sorszám [üres].

Az intézményvezető aláírása: [kézírásos aláírás]. Bélyegzőrovatok: [látható bélyegzők]. Az adatközlő aláírása: [megbízhatóan olvasható aláírás nincs]. KJ-8 nyomtatvány. A benyújtott másolaton utólagos nyíl mutat a nemzetiségi rovatra.

A forrás 8. oldala — a KJ-8 hátoldala

II. rész — Nyilatkozat a gyermek személynevének meghatározásáról

1. Az alulírott szülők közös nyilatkozata: Kijelentjük, hogy közös megegyezéssel a gyermek személynevét a következőképpen határoztuk meg: [üres].

Hely, időpont, az apa aláírása, az anya aláírása, a nyilatkozatot felvevő és hitelesítő személy, bélyegző: [kitöltetlen rovatok].

2. Az alulírott szülő, apa/anya nyilatkozata:** Kijelentem, hogy mi, a szülők megegyeztünk abban, hogy gyermekünk személyneve:

Miletić Milivoj

Újvidéken, 1974. június 28-án.

A szülő aláírása: [üres]. A nyilatkozatot felvette és hitelesíti: [kézírásos aláírás; látható bélyegző].

III. rész — Nyilatkozat házasságon kívül született gyermek apaságának elismeréséről

1. Az apaság elismerése

Visszavonhatatlanul kijelentem, hogy elismerem a bejelentés I. részében szereplő, házasságon kívül született gyermek apaságát, és kérem az anyakönyvvezetőt, hogy szerezze be az anya hozzájárulását ezen elismeréshez, majd jegyezze be az apaság elismerését a születési anyakönyvbe.

Személyes adataim: családi név; utónév; születési hely, nap, hónap és év; állampolgárság; az állampolgársági nyilvántartás helye; lakóhely és lakcím: [minden rovat üres].

A nyilatkozatot felolvasták és megmagyarázták nekem; kifogásom nincs, ezért aláírom.

Hely és időpont: [üres]. Az apa aláírása: [üres]. A nyilatkozatot felvette és hitelesíti az anyakönyvvezető: [üres]. Bélyegzőrovat: [üres].

Szerkesztői megkülönböztetés: Az apasági rész e születési bejelentő másolatán kitöltetlen. Ez nem állítja későbbi elismerés vagy bírósági nyilatkozat hiányát; a későbbi források külön kapcsolódnak.

A forrás 9. oldala — a másolat hitelesítése

„A fénymásolat megegyezik az eredetivel!”

Keltezés: 2024. február [a nap nem olvasható megbízhatóan]. [Hivatalos bélyegző és kézírásos név/aláírás; a napot bélyegző takarja, a hitelesítő neve nem írható át megbízhatóan.] Ez a másolat hitelesítésének, nem a születésnek vagy a 2025-ös beadvány benyújtásának időpontja.

A forrás 10. oldala — házassági anyakönyvi kivonat, 1962

KIVONAT A HÁZASSÁGI ANYAKÖNYVBŐL

Község: Újvidék (Pétervárad anyakönyvi terület)
Járás: Újvidék
Köztársaság: Szerbia
Oldal: 468
Folyószám: 1

I. A HÁZASSÁGKÖTÉS ALAPADATAI

A házasságkötés dátuma:
1962. január 21.

A házasságkötés helye:
Pétervárad

II. A VŐLEGÉNY ADATAI

Név:
Vasić Milorad

Korábbi családi állapot:
Nőtlen

Születési dátum:
1941. február 25.

Születési hely:
Osječani, Doboj

Állampolgárság:
FNRJ

Nemzetiség:
szerb

Foglalkozás:
festő

Lakóhely:
Pétervárad

Szülők:
apa Vasić Nedeljko, anya született Janjić Jelka

III. A MENYASSZONY ADATAI

Név:
Tomić Gospava

Korábbi családi állapot:
Elvált

Születési dátum:
1932. augusztus 21.

Születési hely:
Donji Klakar, Doboj

Állampolgárság:
FNRJ

Nemzetiség:
szerb nő

Foglalkozás:
munkásnő

Lakóhely:
Pétervárad

Szülők:
apa Tomić Petar

IV. TOVÁBBI ADATOK ÉS HIVATALOS SZEMÉLYEK

A házasság utáni vezetéknév:
Mindketten a Vasić vezetéknevet viselik

1. tanú:
   Vojnović Milica, Pétervárad

2. tanú:
   [a családi név nem olvasható megbízhatóan] Ramadan, Pétervárad

Hivatalos személy:
Mandić Franjo

Anyakönyvvezető:
Felja Franjo

Kiadás dátuma:
1962. január 24.

Pecsét:
Újvidék község népbizottsága - Pétervárad

A másolaton a meghatalmazottak, az utólagos bejegyzések/megjegyzések és a javítások rovatai üresek. Az aláírási résznél az „Aláírások, saját kezűleg” nyomtatott jelzés, valamint hivatalos aláírás/bélyegző látható. E benyújtott másolaton a nemzetiségi sor aláhúzása is látható.

A teljes korábbi iratanyag

A forrás 11. oldala

P-1642/76. számú ügy

A főtárgyalás jegyzőkönyve

Felvéve 1977. október 21-én az Újvidéki Körzeti Bíróság előtt.

A tanács összetétele:
A tanács elnöke: Nikola Stepić
Ülnökbírák: Milovanović Vera, Pantelić Miloš
Jegyzőkönyvvezető: Julijana Marić

Felek:
Felperes: Lakatos Vera, Újvidék, akit Lukács Ágoston ügyvéd képvisel
Alperes: Lakatos Pál, Bácsszőlősről, akit Helena Uzelac ügyvéd képvisel

Tárgy: házasság felbontása

A tárgyalás kezdete: 9 óra.

A tárgyalás TITKOS.

A tanács elnöke megnyitja a főtárgyalást, ismerteti az eljárás tárgyát, és megállapítja, hogy megjelentek:

A felperesi oldal részéről: személyesen, valamint Lukács Ágoston temerini ügyvéd.

Az alperesi oldal részéről: személyesen, valamint Helena Uzelac újvidéki ügyvéd.

A többi megidézett személy nem jelent meg.

A tanács összetételének megváltozása miatt a főtárgyalás újrakezdődik.

A felek indítványára és hozzájárulásával a bíróság a már felvett bizonyítást nem ismétli meg, hanem felolvassa azoknak a tárgyalásoknak a jegyzőkönyveit, amelyeken a bizonyítás lefolyt.

Megjegyzés: A nyomtatott űrlapon a „nyilvános” szó felül lett gépelve, és helyére a „TITKOS” megjelölés került. Ezenkívül a bíróság megnevezésében a nyomtatott „községi” szó át lett húzva, így a jegyzőkönyv a Körzeti Bíróság előtt felvettként marad fenn.

A forrás 12. oldala

2. oldal

A bíróság kérdésére a felek és a tanúk kijelentik, hogy jól beszélik a szerbhorvát nyelvet, és a perben nincs szükségük tolmácsra.

Lakatos Irén, Lakatos István és Kopljan Rózsika tanúkat tájékoztatták a polgári perrendtartás 238. cikke szerinti kedvezményről. Lakatos Irén és Lakatos István kijelentik, hogy élnek a 238. cikk szerinti kedvezménnyel, és nem kívánnak vallomást tenni.

Kopljan Rózsika tanú, a felek gyermeke, kijelenti, hogy vallomást kíván tenni.

A bíróság meghozza a következő

VÉGZÉST

Kopljan Rózsikát meghallgatják.

KOPLJAN RÓZSIKA, azaz RÓZSA TANÚ

Pál lánya, 1955-ben született Újvidéken, háztartásbeli, nyolcosztályos iskolát végzett, lakcíme: Újvidék, Zadruga 35, előadja:

Amennyire tudom, a szüleim már régen nem jönnek ki egymással, valahol 7–8 éve. Tudom, hogy nézeteltérések voltak a lánygyermekek iskoláztatása körül, mert apám ellenezte az iskoláztatást, anyám viszont támogatta. Legalább hat éve külön élnek. Anyám vezeti a darálót, apám pedig a kertet vezette. Gazdaságilag is szétváltak; mindegyiküknek megvoltak a maga bevételei és kiadásai, és azokat maga kezelte. Az a benyomásom, hogy ez eleinte az adózás miatt történt, hogy mindenki tudja, mi kié, később pedig szokássá vált. Hivatalosan együtt éltek. Pénzt kölcsönöztek egymásnak, attól függően, hogy kinek mire volt szüksége.

Tudom, hogy a felperes pénzt, illetve a kert jövedelmét követelte, az alperes azonban nem hozott pénzt, mert a kert gyakran nem termett, így csak terményt hozott, ami a felperesnek nem volt elegendő.

A kölcsönös ellenszenvük mély, és amint tőlük hallottam, már a házasság első évére nyúlik vissza, amelyet ennek ellenére a gyermekek miatt fenntartottak.

Tudom, hogy az alperesnek gyermeke született egy napszámosnőtől. Beszélt nekem arról a gyermekről és arról a kapcsolatról a napszámosnővel. Azt mondta, hogy kénytelen volt vele élni, mert nem volt senki, aki segítsen neki a tanyán, különösen mivel beteg volt. Megszerette a gyermeket. A gyermek nálam van felügyelet alatt. Havi 1.000 dinárt fizet nekem. Időnként gyümölcsöt, zöldséget és húst hoz.

Amíg az alperes a tanyán volt, a felperes nem főzött neki, és ételt sem vitt neki. Én öt évvel ezelőtt költöztem el otthonról. Amíg még otthon voltam, és az alperes a tanyán tartózkodott, amikor Újvidékre jött, a házban aludt. Azt hallottam, hogy körülbelül egy éve, amikor hazajön Újvidékre, az istállóban alszik.

A kerti kunyhó, amelyet az alperes művelt, vesszőből volt, sárral betapasztva. Hideg volt, és téli lakhatásra alkalmatlan.

A forrás 13. oldala

P-1642/76. számú ügy

A főtárgyalás jegyzőkönyve

Felvéve 1977. október 26-án az Újvidéki Körzeti Bíróság előtt.

A tanács összetétele:
A tanács elnöke: Nikola Stepić
Ülnökbírák: Popović Sofija, Petrović Lazar
Jegyzőkönyvvezető: Julijana Marić

Felek:
Felperes: Lakatos Vera, Újvidékről, akit Lukács Ágoston ügyvéd képvisel
Alperes: Lakatos Pál Újvidékről, akit Helena Uzelac ügyvéd képvisel

Tárgy: házasság felbontása

A tárgyalás kezdete: 10:20.

A tárgyalás TITKOS.

A tanács elnöke megnyitja a főtárgyalást, ismerteti az ügy tárgyát, és megállapítja, hogy megjelentek:

A felperesi oldal részéről: személyesen, valamint Lukács Ágoston temerini ügyvéd.

Az alperesi oldal részéről: személyesen, valamint Vukadin Popović újvidéki ügyvéd, Helena Uzelac újvidéki ügyvéd helyetteseként.

A többi megidézett személy nem jelent meg.

A tanács összetételének megváltozása miatt a főtárgyalás újrakezdődik.

A felek indítványára és hozzájárulásával a bíróság a már felvett bizonyítást nem ismétli meg, hanem felolvassa azoknak a tárgyalásoknak a jegyzőkönyveit, amelyeken a bizonyítás lefolyt.

A felperes jogi képviselője fenntartja a keresetet és a kereseti kérelmet.

Az alperes jogi képviselője fenntartja a védelem állításait.

Megjegyzés: A fejlécben az alacsonyabb fokú bíróság nyomtatott megjelölését áthúzták, így a jegyzőkönyv a Körzeti Bíróság előtt felvettként marad fenn. A „nyilvános” szó felül lett gépelve, és helyére a „TITKOS” megjelölés került.

A forrás 14. oldala

2. oldal

A bíróság meghozza a következő

VÉGZÉST

A feleket hallgatják meg.

LAKATOS VERA FELPERES

született Gulyás (az iratban: Guljaš), Gulyás Stevan lánya, 1931. február 22-én született Zentán, magyar nő, nyolc osztályt végzett, első házasság, e házasságból három gyermek anyja, lakcíme: Újvidék, Trg Majke Jevrosime 3., előadja:

Az alperes 1955-ben kezdett inni. Ez eleinte ártalmatlannak tűnt, mert kedves részeg volt. Amikor azonban elhatalmasodott rajta, 1957-ben alkoholizmus miatt kezelésre szorult. A kezelés ellenére nem hagyta abba az ivást, ezért 1966-ban ismét kezelték, sikertelenül. Emiatt veszekedtünk, különösen azért, mert ez kiadásokat jelentett. Elkez­dett megcsalni más nőkkel is, amiről a szomszédok értesítettek. Emiatt is veszekedtünk, különösen azért, mert az alperes ok nélkül féltékeny volt. Mindez ahhoz vezetett, hogy eltávolodtunk egymástól, mert csak formális házasságban éltünk a gyermekek miatt.

1966-tól megegyezés szerint én vittem a daráló körüli ügyeket, az alperes pedig a földet művelte. Kezdetben a bevételeket és kiadásokat közös kasszába tettük. 1972-ben vagy 1973-ban azonban gazdaságilag is különváltunk. Idejének nagy részét az Újvidék környéki földeken töltötte, én pedig a darálóban voltam. Hazajárt, de gazdaságilag különváltunk, úgyhogy a földdel kapcsolatos minden bevételt és kiadást az alperes kezelte, én pedig a darálóét.

1973-tól kezdve többet tartózkodott a földeken, mint a házban; ritkán járt haza aludni. Az alperes vesszőből és sárból kunyhót épített, két helyiséggel, és főként ott lakott. Együtt kezdett élni egy másik nővel, és vele fia született. A gyermek születése után teljes egyet nem értés alakult ki; velem sem aludt többé, semmiféle kapcsolatunk nem maradt.

Nincs kérdés.

LAKATOS PÁL ALPERES

István fia (az iratban: Stjepan), 1928. január 25-én született Herkóca faluban, Ruma községben, földműves, magyar, egy osztályt végzett az általános iskolából, lakcíme: Újvidék, Trg Majke Jevrosime 3., előadja:

A felperes kezdettől fogva durva volt velem szemben. Önkényes és nehéz természetű volt; mindig az ő akarata szerint kellett történnie mindennek. 1956-ban vagy 1957-ben szexuálisan elutasítani kezdett, ezért inni kezdtem és meg is csaltam. Veszekedtünk, a felperes pedig sértegetett engem, azt mondva, hogy egy paraszt vagyok...

A forrás 15. oldala

3. oldal

... egy osztályos általános iskolai végzettséggel. Gazdálkodási kérdésekben sem értettünk egyet. 1968-ban azt rendelte, hogy én viseljem gondját a földnek, ő pedig a darálónak, így akkor gazdaságilag is különváltunk. Felszámította nekem a sertéseknek való darát, noha a kukorica a mi földünkről származott, a daráló pedig a miénk volt; ezen felül hizlalt sertéseket vittem haza. Ez a viszony a gyermekeinkre is kihatott, ezért amikor 1971-ben a földeken voltak, hét napra napszámosként fizettem őket. 1973-ban megszűnt a nemi életünk. Ritkán jártam haza. A kórházból való távozás után, mindenki által elhagyatva, miközben a gyerekek iskolai szüneten voltak, még nem gyógyulva, együtt kezdtem élni egy másik nővel, egy földeken dolgozó munkásnővel. Fiút nemzettem vele. Miután az újvidéki községi tanács kisajátította a földet, amelyért 120.000 dinár kártalanítást kaptam, 1976 márciusában két hold földet — gyümölcsöst — és egy épületet vettem Bácsszőlősön 245.000 dinárért. A vételárat még nem fizettem ki. Beteg vagyok, fizetem a föld — a gyümölcsös — megművelését, és amennyit csak tudok, dolgozom a gyümölcs eladása és szállítása körül. Mióta 1968-tól a földművelésre álltam rá, a felperes nem hozott nekem ételt, és nem is mosott rám, 1973-tól kezdve pedig már átöltözni sem tudtam. A földön mostunk. Ott főztünk is, és ebben segített Cvita is, az a nő, akivel együtt éltem.

Kétszer voltam kórházi kezelésen, 1973-ban, amikor a felperes időnként meglátogatott, másodszor pedig 1976-ban, amikor súlyosan megbetegedtem. Egyszer eljött, amikor a sokkszobában voltam, és megkérdezte, mit hagyok rá a vagyonból; kidobtam. Amikor két hét után felépültem, újra eljött, és megkérdezte, hogyan javíthatná ki korábbi viselkedését. Azt mondtam neki: sehogy, és hogy többé nincs köztünk semmiféle kapcsolat.

A bíróság felolvassa Zenta város NOO házassági anyakönyvének 231/51 számú, 1951. november 17-i kivonatát; felolvassaz Újvidék község születési anyakönyvének 1595/62 számú, 1962. augusztus 3-i kivonatát; felolvassa az újvidéki Svetozar Marković „Toza” Általános Iskola igazolását; felolvassa az újvidéki községi tanács 05-437/2-1317 számú, 1975. december 23-i igazolását.

A feleknek nincs további bizonyítási indítványuk.

A bíróság meghozza a következő

VÉGZÉST

A bizonyítási eljárás befejeződött.
A főtárgyalást berekesztik.
Az ítéletet írásban hozzák meg.
Befejezve 11:35 órakor.

Megjegyzés: Az eredetiben több betű egymásra lett gépelve, ezért elmosódottnak tűnik. A bizonyítékok felolvasásánál az eredetiben olvashatatlanul gépelt „čitanvere- / nje” szerepel a várt „čita uvere- / nje” helyett.

A teljes korábbi iratanyag

P1 melléklet — külön egyoldalas PDF az 1–15. oldalszámozáson kívül

Nyilvános P1 melléklet

A szerző szövege a történeti irat képe alatt:

Ez az oldal kiegészítő bizonyító mellékletként csatlakozik a felperes 2025. október 27-i beadványához. Nem része az 1–15. oldalszámozásnak, megjelölése: P1 MELLÉKLET — az Újvidéki Szociális Munkaközpont 1984. szeptember 12-i jegyzőkönyve.

A dokumentum igazolja az alperes jogellenes eljárásának folytonosságát (1979–1984), amelyben ugyanaz a hivatalos személy — Vera Radovanović — részt vett egy olyan gyermek újabb örökbefogadásához adott hozzájárulásban, akit 1979-ben már teljesen örökbe fogadtak.

Kragujevac, 2025. október 27. Felperes: Milan Petrović. [Aláírás helye.]

A csatolt történeti jegyzőkönyv fordítása:

Készült Újvidék Város Szociális Munka Központjának helyiségeiben, 1984. szeptember 12-én, a kiskorú VASIĆ MILAN örökbefogadásához adott hozzájárulás ügyében.

Megjelenik az idézett VASIĆ MILORAD, 42 éves, foglalkozása festő és mázoló, nős, két gyermek apja, lakcíme: Futak, Rade Kondića 17., és az alábbi nyilatkozatot teszi:

„Hozzájárulok ahhoz, hogy kiskorú fiamat, Vasić Milant, aki 1974. június 28-án született Újvidéken, örökbefogadásra adjam egy jó családnak.

Úgy vélem, hogy ez lesz a gyermek számára a legjobb, mert édesanyja, Vasić Gospava 1983 áprilisában meghalt, én pedig új házastársi életközösséget létesítettem, amelyben feleségemmel leánygyermekünk született, a kiskorú Dragana.

Feleségem, Ratka, nem viselte el Milant, ezért kénytelen voltam őt egy ürögi nevelőcsaládnál elhelyezni, mert ez volt az egyetlen módja annak, hogy megőrizzem az új házastársi életközösségemet.

A gyermekkel, amióta az ürögi nevelőcsaládnál elhelyezésre került, vagyis 1983 augusztusa óta, semmilyen kapcsolatot nem tartottam fenn.

A fent említett okokból úgy gondolom, hogy a kiskorú Milan számára nagyon hasznos lesz, hogy szülőkre és családra talált.

Nem kívánok jelen lenni az örökbefogadás aktusán.

Nincs több mondanivalóm. A jegyzőkönyvet diktálás közben meghallgattam, és nyilatkozatomat aláírásommal megerősítem.”

Meghallgatta:
Vera Radovanović

Jegyzőkönyvvezető:
Lidija Šokić

Nyilatkozatot tette:
Vasić Milorad

A teljes korábbi iratanyag

Szerkesztői jogi elemzés — képviselet, jegyzőkönyv és írásbeli folytatás

AI segítségével készült, az átadott iratok és a 2025 októberében hatályos ZPP alapján. Az elemzés elkülönül a felperes beadványától és a bírósági megállapításoktól.

Branislav Čolak jogállása konkrét ellenőrzést igényel. Az október 15-i jegyzőkönyv a központ diplomás jogászaként nevezi meg, akinek meghatalmazását benyújtják az ügyiratba. Ez a formula nem közli a beérkezés napját, és nem igazolja a munkaviszonyt vagy az igazságügyi szakvizsgát. A 85. cikk (4) bekezdése szerint a jogi személyt ügyvéd vagy az adott jogi személynél munkaviszonyban álló, igazságügyi szakvizsgát tett diplomás jogász képviselheti. E törvényi lehetőségek konkrét alapot adnak a jogállás igazolásának kérésére; egy azonos nevű személy internetes profilja nem állapítja meg, ki képviselte a központot és milyen jogállásban a tárgyalás napján. ZPP, 85. cikk (4) bekezdés, PDF 16. oldal.

A meghatalmazást és az utólagos jóváhagyást egyaránt vizsgálni kell. A 90. és 91. cikk az első eljárási cselekménynél írásbeli meghatalmazást és folyamatos bírósági ellenőrzést követel; a 91. cikk kifejezetten figyelembe veszi a jogosulatlan cselekmények utólagos jóváhagyását. Ezért a tényleges okiratot, a benyújtás napját, a jogosultság terjedelmét és az esetleges jóváhagyást kell vizsgálni, nem minden cselekményt automatikusan hatálytalannak minősíteni pusztán a jegyzőkönyvi formula alapján. A Legfelsőbb Bíróság a Rev 2731/2022 ügyben kifejtette, hogy az általános peres meghatalmazás nem minden esetben igényel hitelesítést, és vizsgálta a cselekmények jóváhagyását. Ez más jogvitára vonatkozó döntés, nem Čolak tényleges meghatalmazásáról szól. ZPP, 90–91. cikk, PDF 18. oldal; Rev 2731/2022, 2022. március 31..

A jegyzőkönyvnek meg kell őriznie a felperes tényleges nyilatkozatát. A 118. cikk biztosítja a betekintést vagy elolvasást, a tartalom elleni kifogást, valamint a helyesbítések vagy kiegészítések jegyzőkönyv végi rögzítését; kérésre az el nem fogadott kifogásokat is rögzítik. A 121. cikk (3) bekezdésének nyolcnapos kifogása kifejezetten a hangfelvétel és az írásbeli átirat lényeges eltérésére vonatkozik. Nem alkalmazható mechanikusan minden szokásos írásbeli jegyzőkönyvre. Itt a „felolvasottak ellen nincs észrevétel” formula megelőzi a felperes meghallgatását, és a korábban felolvasott ügyiratra vonatkozik. Nem a későbbi vallomásszöveg általános elfogadása. ZPP, 118. cikk, PDF 23. oldal; 121. cikk, PDF 24. oldal.

Az írásbeli nyilatkozat és a későbbi beadvány eljárási szerepe különbözik. Az október 15-i jegyzőkönyv kifejezetten rögzíti az írásbeli nyilatkozat ügyirathoz csatolását és egy példány átadását a központnak, majd a végzés közlésétől tizenöt napot ad a további bizonyítási indítványokra. A 103. cikk szerint az első nap a következő nap; a szokásos naptári számítás október 30-án ér véget. E szöveg kelte október 27. A 104. cikk az ajánlott küldemény tényleges feladási napját tekinti a bírósági benyújtás napjának, de a zárójelzés nem postai feladóvevény. Az iratok ezért a tartalmat és a keltezést igazolják; a tényleges feladást és beérkezést külön kell ellenőrizni. ZPP, 103–104. cikk, PDF 20–21. oldal.

Az orvosi bizonyítási követelmény a felperes indítványa marad. Az október 2-i beadvány részletes igazolási, kiállítási nyilvántartási és eredetmegőrzési kérelmei, amelyeket október 27-én megerősít, ellenőrizhető kimentést és feladási adatokat céloznak. Nem bizonyítják, hogy a bíróság hétnapos vagy háromnapos feltételt írt elő, vagy hogy az adott igazolás általános törvényi orvosi forma. A konkrét kérdés továbbra is a korábbi távolmaradás indoka, a meghatalmazott helyettesítésének lehetősége, valamint az értesítés kiküldésének és kézbesítésének időpontja. A külön archivált tárgyalástörlési és postai iratok lehetővé teszik ezek ellenőrzését. Korábbi iratok és ellenőrzött jogi elemzés; október 2-i beadvány.

Későbbi szerzői háttér — aktív eljárási fellépés

A szerző az október 27-i beadványt támadó eljárási fellépésként írja le, mert addigra úgy vélte, világossá vált számára, mi történik. Beszámol arról a küzdelméről is, hogy nyilatkozata pontosan kerüljön a jegyzőkönyvbe. Visszatekintve azt mondja, néhány hónappal későbbi események igazolták értékelését. Ez a jelenlegi beszámolója; a későbbi bizonyítékokat akkor kapcsoljuk hozzá, amikor rendelkezésre állnak, nem úgy, mintha az októberi beadvány már igazolta volna őket.