A Szerb Köztársaság polgári perrendtartása

A dossziéban hivatkozott rendelkezések teljes szövege, a felülvizsgálatnál kötelező ügyvédi képviseletet magyarázó 410. és 413. cikkel kiegészítve. Ez válogatás a rendelkezésekből; a teljes hivatalos törvény az alábbi PDF-ben érhető el. A forrásszöveg elkülönül az ügyhöz kapcsolódó megjegyzésektől. A rövid témamegjelölések szerkesztői tájékozódási segédletek; utánuk a rendelkezés szövege következik.

A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 72/2011, 49/2013 (alkotmánybírósági határozat), 74/2013 (alkotmánybírósági határozat), 55/2014, 87/2018, 18/2020 és 10/2023 (más törvény). A Legfelsőbb Bíróság honlapján közzétett 98 oldalas PDF szövege; a bíróságok e változatban szereplő megnevezései változatlanul maradnak.

A kiválasztott cikkek teljes szövegének nem hivatalos fordításai, a bíróság hivatalos honlapján közzétett PDF szerb szövege alapján, e dossziéhoz készítve. Az eredeti PDF marad a forrás.

Teljes hivatalos PDF

SHA-256: 2ccc47b35a41e42f4dfe82e4549576b00f125adbb18a1b18f59fde189ae3e0a5

Hivatalos források

2. cikk

Törvényes, egyenlő és méltányos jogvédelem

A feleknek joguk van jogaik törvényes, egyenlő és méltányos védelméhez.

A bíróság nem tagadhatja meg a hatáskörébe tartozó kérelem elbírálását.

3. cikk

A kérelmek korlátai és a felek rendelkezési joga

A polgári perben a bíróság az eljárásban előterjesztett kérelmek keretei között határoz.

A felek szabadon rendelkezhetnek az eljárás során előterjesztett kérelmeikkel. Lemondhatnak igényükről, elismerhetik az ellenfél követelését és egyezséget köthetnek.

A bíróság nem engedélyezi a felek olyan rendelkezéseit, amelyek kényszerítő jogszabályokba, közrendbe, erkölcsi szabályokba vagy jó szokásokba ütköznek.

5. cikk

A nyilatkozattétel lehetősége

A bíróság mindegyik félnek lehetőséget biztosít arra, hogy nyilatkozzon az ellenfél kérelmeiről, indítványairól és állításairól.

A bíróság csak törvényben meghatározott esetben bírálhat el olyan kérelmet, amelyről az ellenfél nem kapott lehetőséget nyilatkozni.

A bíróság nem alapíthatja határozatát olyan tényekre, amelyekről a feleknek nem volt lehetőségük nyilatkozni, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik.

7. cikk

Tények és bizonyítási indítványok

A felek kötelesek előadni valamennyi tényt, amelyre kérelmeiket alapítják, és indítványozni az e tényeket igazoló bizonyítást.

A bíróság csak a felek által előadott tényeket vizsgálja és állapítja meg, és csak az általuk indítványozott bizonyítást folytatja le, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik.

A bíróság a felek által elő nem adott tényeket is megállapíthatja, és általuk nem indítványozott bizonyítást is lefolytathat, ha a tárgyalás és a bizonyítás eredményéből kitűnik, hogy a felek olyan igényekkel rendelkeznek, amelyekkel nem rendelkezhetnek (3. cikk (3) bekezdés).

8. cikk

A bizonyítékok értékelése

A bíróság meggyőződése szerint dönt arról, mely tényeket tekinti bizonyítottnak, minden egyes bizonyíték külön-külön, az összes bizonyíték együttes, valamint az egész eljárás eredményének lelkiismeretes és gondos mérlegelése alapján.

15. cikk

A hatáskör és illetékesség kezdeti vizsgálata

A bíróság a keresetlevél kézhezvétele után haladéktalanul, hivatalból vizsgálja, hogy van-e hatásköre és illetékessége, és milyen összetételben járhat el, a keresetlevél állításai és a bíróság előtt ismert tények alapján.

Ha az eljárás során megváltoznak a hatáskört vagy illetékességet megalapozó körülmények, vagy a felperes leszállítja kereseti kérelmét, a keresetindításkor hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság továbbra is eljár, akkor is, ha a változások miatt más, azonos fajtájú bíróság járhatna el.

17. cikk

Hatáskör

A bíróság az egész eljárás során hivatalból vizsgálja hatáskörét.

Az első fokon eljáró magasabb szintű bíróság sem hivatalból, sem az alperes kifogására nem állapíthatja meg hatáskörének hiányát, miután az alperes az ügy érdemében perbe bocsátkozott olyan ügyben, amely azonos fajtájú, alacsonyabb szintű elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik.

Ha a keresetlevelet nem kézbesítik az alperesnek ellenkérelem benyújtására, az alperes legkésőbb az előkészítő tárgyalás kezdete előtt, ennek hiányában az érdemi tárgyalás megnyitása előtt emelhet hatásköri kifogást.

Nincs helye fellebbezésnek a magasabb szintű elsőfokú bíróság azon végzése ellen, amellyel megállapította hatáskörét, sem azon végzése ellen, amellyel hatáskörének hiányát állapította meg, és az ügyet azonos fajtájú, alacsonyabb szintű elsőfokú bírósághoz tette át.

22. cikk

Hatásköri és illetékességi összeütközések

Az azonos fajtájú bíróságok közötti hatásköri vagy illetékességi összeütközést a közös közvetlenül felettes bíróság oldja fel.

A különböző fajtájú bíróságok közötti hatásköri összeütközést a Legfelsőbb Semmítőszék oldja fel.

77. cikk

A jogi személy képviselője

A jogi személy eljárásbeli képviselője az a személy, akit a megfelelő nyilvántartásba bejegyeztek, és akit külön jogszabály, a jogi személy általános vagy egyedi aktusa, illetve bírósági határozat kijelölt.

79. cikk

A perképesség és a törvényes képviselet ellenőrzése

A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a félként fellépő személy lehet-e fél az eljárásban, rendelkezik-e perbeli cselekvőképességgel, a perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező felet törvényes képviselője képviseli-e, és a törvényes képviselő rendelkezik-e külön felhatalmazással, ha erre szükség van.

A törvényes képviselőként fellépő személy az első eljárási cselekmény során köteles igazolni törvényes képviselői minőségét.

A törvényes képviselő köteles benyújtani a külön felhatalmazást, ha bizonyos eljárási cselekményekhez az szükséges.

Ha a bíróság megállapítja, hogy a gyámság alatt álló személy törvényes képviselője a képviselet során nem tanúsít kellő gondosságot, értesíti a gyámhatóságot. Ha a képviselő mulasztása kárt okozhatna a gyámság alatt álló személynek, a bíróság szünetet tart az eljárásban, és másik törvényes képviselő kijelölését indítványozza.

85. cikk

Képviselet és kötelező ügyvéd a rendkívüli jogorvoslatoknál

A felek az eljárási cselekményeket személyesen vagy meghatalmazott útján végezhetik.

Természetes személy meghatalmazottja ügyvéd, egyenesági vérrokon, fiútestvér, lánytestvér vagy házastárs, továbbá a helyi önkormányzat jogsegélyszolgálatának jogi diplomával és jogi szakvizsgával rendelkező képviselője lehet.

Munkaügyi perben a munkavállaló meghatalmazottja annak a szakszervezetnek a képviselője is lehet, amelynek a munkavállaló tagja, feltéve, hogy a képviselő jogi diplomával és jogi szakvizsgával rendelkezik.

Jogi személy meghatalmazottja ügyvéd, továbbá az adott jogi személynél munkaviszonyban álló, jogi diplomával és jogi szakvizsgával rendelkező személy lehet.

A meghatalmazottnak teljesen cselekvőképes személynek kell lennie.

A rendkívüli jogorvoslati eljárásban a felet ügyvédnek kell képviselnie, kivéve, ha a fél maga is ügyvéd.

A Szerb Köztársaság és szervei, valamint a területi autonómia és a helyi önkormányzatok képviseletét külön jogszabályok rendezik.

A bíróság a meghatalmazottal rendelkező felet személyes nyilatkozattételre idézheti az eljárásban megállapítandó tényekről.

A meghatalmazott által képviselt fél bármikor megjelenhet a bíróság előtt, meghatalmazottja mellett nyilatkozhat, és személyesen is végezhet eljárási cselekményeket, ha e törvény másként nem rendelkezik.

A bíróság figyelmezteti a meghatalmazottal nem rendelkező felet, aki tájékozatlansága miatt nem él az e törvény szerinti jogaival, hogy e törvénynek megfelelően meghatalmazottat bízhat meg.

89. cikk

A meghatalmazás terjedelme és továbbadása

Ha a fél a per vitelére adott meghatalmazást, de annak terjedelmét nem határozta meg részletesebben, az ügyvédként eljáró meghatalmazott jogosult:

valamennyi eljárási cselekményre, különösen keresetindításra, a kereset visszavonására, a kereseti követelés elismerésére vagy az arról való lemondásra, egyezségkötésre, jogorvoslat benyújtására, az arról való lemondásra vagy annak visszavonására, valamint ideiglenes biztosítási intézkedések indítványozására;
végrehajtási vagy biztosítási kérelem benyújtására és az ahhoz kapcsolódó eljárás szükséges cselekményeire;
a meghatalmazás más meghatalmazottra történő átruházására vagy más meghatalmazott felhatalmazására egyes eljárási cselekmények elvégzésére;
a megítélt költségek átvételére és behajtására az ellenféltől.

Ha a fél nem határozta meg részletesebben a meghatalmazott jogköreit, a nem ügyvéd meghatalmazott ilyen meghatalmazás alapján valamennyi eljárási cselekményt elvégezheti, de mindig kifejezett felhatalmazásra van szüksége a kereset visszavonásához, a kereseti követelés elismeréséhez vagy az arról való lemondáshoz, egyezségkötéshez, rendes jogorvoslat visszavonásához vagy az arról való lemondáshoz, valamint a meghatalmazás más személyre történő átruházásához.

90. cikk

Írásbeli meghatalmazás

A fél írásban ad meghatalmazást.

91. cikk

A meghatalmazás benyújtása és folyamatos ellenőrzése

A meghatalmazott az első eljárási cselekmény során köteles benyújtani a meghatalmazást.

A bíróság az egész eljárás során köteles ellenőrizni, hogy a meghatalmazottként fellépő személy jogosult-e a képviseletre. Ha megállapítja, hogy nem jogosult valamely eljárási cselekményre, hatályon kívül helyezi az általa végzett eljárási cselekményeket, kivéve, ha azokat a fél utólag jóváhagyta.

103. cikk

Határidők számítása

A határidőket napokban, hónapokban és években kell számítani.

A napokban meghatározott határidő első napja a határozat kézbesítését vagy közlését követő nap, illetve az a nap, amely a határidő kezdetét törvény szerint meghatározó eseményt követi.

A hónapokban vagy években meghatározott határidő az utolsó hónapnak vagy évnek azon a napján jár le, amely számánál fogva megfelel a határidő bírósági meghatározása napjának vagy a határidő kezdetét törvény szerint meghatározó esemény napjának.

Ha a határidő utolsó napja állami ünnepre, vasárnapra vagy más olyan napra esik, amikor a bíróság nem működik, a határidő a következő munkanap végén jár le.

A (4) bekezdés rendelkezései a külön jogszabályokban meghatározott keresetindítási határidőre, valamint követelés vagy más jog elévülési idejére is alkalmazandók.

104. cikk

A beadvány határidőben történő benyújtása

A határidőhöz kötött beadvány határidőben benyújtottnak minősül, ha azt a határidő lejárta előtt benyújtották a bírósághoz.

A bíróságnak ajánlott postai küldeményként vagy táviratként elküldött beadvány feladásának napja a bírósághoz történő benyújtás napjának számít.

A táviratként elküldött beadvány csak akkor minősül határidőben benyújtottnak, ha a szabályszerű beadványt a távirat postai feladásától számított három napon belül utólag benyújtják a bírósághoz, vagy ajánlott küldeményként megküldik neki.

Elektronikus levélben küldött beadványnál a bírósághoz történő benyújtás időpontja az elektronikus levél átvételének visszaigazolásában megjelölt időpont.

A Szerb Hadseregben katonai szolgálatot teljesítő, valamint katonai egységeknél vagy intézményeknél szolgáló más személyek esetében a beadvány katonai egységnek vagy intézménynek történő átadása napja számít a bírósághoz történő benyújtás napjának.

A szabadságuktól megfosztott személyek esetében a beadvány büntetés-végrehajtási intézetnek történő átadása napja számít a bírósághoz történő benyújtás napjának.

Ha a határidőhöz kötött beadványt a határidő lejárta előtt olyan bíróságnak adták át vagy küldték meg, amely nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, és az eljárásra jogosult bírósághoz csak a határidő után érkezik, határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha a téves benyújtás a benyújtó tájékozatlanságának vagy nyilvánvaló tévedésének tulajdonítható.

Az (1)–(7) bekezdés a külön jogszabályok szerinti keresetindítási határidőre, valamint követelés vagy más jog elévülési idejére is alkalmazandó.

106. cikk

Elektronikus tárgyalási értesítések

A bíróság a feleknek és az eljárás más résztvevőinek elektronikus levélben, táviratban vagy más elektronikus üzenetközvetítő útján küldhet tárgyalási idézést vagy értesítést a tárgyalás elmaradásáról, feltéve, hogy ilyen módon visszaigazolást kaphat arról, hogy a címzett az idézést vagy értesítést átvette.

108. cikk

Halasztás és új időkeret

A bíróság kivételesen elhalaszthatja a tárgyalást, ha ez a bizonyítás lefolytatása vagy a bíró akadályoztatása miatt szükséges.

A tárgyalás elhalasztásakor a bíróság mindig új időkeretet állapít meg, amely nem lehet hosszabb az eredetileg megállapított időkeret egyharmadánál.

A tárgyalás elhalasztásakor a bíróság haladéktalanul meghatározza az elhalasztott tárgyalás helyét és időpontját a (2) bekezdés szerinti időkereten belül.

A tárgyalást elhalasztó végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

109. cikk

Igazolás az elmulasztott cselekmény pótlására

Ha a fél elmulaszt egy tárgyalást vagy valamely eljárási cselekmény határidejét, és emiatt elveszíti az adott cselekmény elvégzésének jogát, a bíróság kérelmére engedélyezi a cselekmény utólagos elvégzését (az előző állapot helyreállítását), ha a mulasztásnak igazolható oka van.

Az igazolás engedélyezése esetén az eljárás a mulasztás előtti állapotba kerül vissza, és a bíróság a mulasztás miatt hozott valamennyi határozatát hatályon kívül helyezi.

110. cikk

Az igazolási kérelem és határidői

Az igazolási kérelmet annál a bíróságnál kell benyújtani, amely előtt az elmulasztott cselekményt el kellett volna végezni.

A kérelmet a mulasztást okozó körülmény megszűnésétől számított nyolc napon belül kell benyújtani, vagy ha a fél csak később szerzett tudomást a mulasztásról, a tudomásszerzéstől számítva.

A mulasztástól számított 60 nap elteltével igazolásnak nincs helye.

Ha az igazolást határidő elmulasztása miatt kérik, a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles az elmulasztott cselekményt is pótolni.

111. cikk

Kizárt igazolási kérelmek

Nincs helye igazolásnak, ha a 110. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott határidőt, vagy az igazolási kérelem tárgyában kitűzött tárgyalást mulasztották el.

112. cikk

Az igazolási kérelem hatása

Az igazolási kérelem nem befolyásolja a per menetét, de a bíróság úgy dönthet, hogy a kérelemről hozott végzés jogerőre emelkedéséig megállítja az eljárást.

113. cikk

Az igazolási kérelem elbírálása

A bíróság végzéssel visszautasítja az elkésett vagy meg nem engedett igazolási kérelmet.

A nem köztudomású tényeken alapuló kérelmet a bíróság hiányosként visszautasítja, ha a fél a kérelemmel együtt nem nyújtott be és nem is indítványozott megfelelő bizonyítékot, vagy nem pótolta az elmulasztott cselekményt.

Az igazolási kérelemről rendszerint tárgyalás nélkül döntenek.

Ha a tényállás helyes megállapításához a bíróság bizonyítást tart szükségesnek, tárgyalást tűz ki.

118. cikk

A jegyzőkönyv megismerése és kijavítása

A jegyzőkönyv a bíró hangos diktálása alapján készített írásbeli szövegként készül, de gyorsírásos feljegyzés vagy hang-, illetve képrögzítő készülékkel készített felvétel alapján is elkészíthető.

A felek jogosultak betekinteni a jegyzőkönyvbe és az (1) bekezdés szerinti anyagba, elolvasni a jegyzőkönyvet vagy kérni annak felolvasását, valamint kifogást emelni a tartalma ellen.

A (2) bekezdés szerinti jogok megilletik azokat a más személyeket is, akiknek nyilatkozatát jegyzőkönyvbe foglalták, de csak a saját nyilatkozatukat tartalmazó rész tekintetében.

A felek vagy más személyek kifogása alapján, illetve hivatalból szükséges tartalmi javításokat és kiegészítéseket a jegyzőkönyv végén kell feltüntetni. E személyek kérelmére az elutasított kifogásokat is be kell jegyezni.

121. cikk

A hangfelvétel leirata

A hangfelvételt e törvény rendelkezéseinek megfelelően a felvétel elkészítésétől számított nyolc napon belül írásba kell átültetni; az írásbeli szövegnek a hangfelvétel teljes tartalmát tartalmaznia kell. Ez az írásbeli szöveg minősül jegyzőkönyvnek.

A felek kérhetik az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet.

Ha a jegyzőkönyv és a hangfelvétel tartalma lényegesen eltér, a fél a jegyzőkönyv kézbesítésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be a bírónak.

A bíróság a (3) bekezdés szerinti kifogás alapján három napon belül végzéssel módosítja a jegyzőkönyvet vagy elutasítja a kifogást. E végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

144. cikk

Címváltozás és kézbesítés

Ha a fél vagy képviselője az eljárást jogerősen befejező határozat kézbesítése előtt címet változtat, köteles erről haladéktalanul értesíteni a bíróságot.

Ennek elmulasztása esetén a bíróság elrendeli, hogy az adott fél részére történő minden további perbeli kézbesítés az iratok bírósági hirdetőtáblán való kifüggesztésével történjen.

A kézbesítést az irat hirdetőtáblára kifüggesztésétől számított nyolc nap elteltével teljesítettnek kell tekinteni.

Ha a meghatalmazott vagy a kézbesítési meghatalmazott az eljárást jogerősen befejező határozat kézbesítése előtt megváltoztatja címét, és erről nem értesíti a bíróságot, úgy kell kézbesíteni, mintha meghatalmazottat nem jelöltek volna ki.

Az (1)–(4) bekezdés a rendkívüli jogorvoslati eljárásra is alkalmazandó.

163. cikk

A perköltség iránti kérelem és annak elbírálása

A bíróság a költségek megtérítéséről a fél határozott kérelmére, tárgyalás nélkül dönt.

A fél köteles a kérelemben megjelölni a megtéríteni kért költségek fajtáját és összegét.

A költségtérítési kérelmet legkésőbb a költségekről szóló döntést megelőző tárgyalás befejezéséig kell benyújtani. Ha a határozatot előzetes tárgyalás nélkül hozzák meg, a költségtérítési kérelmet abban az indítványban kell előterjeszteni, amelyről a bíróság dönt.

A bíróság a költségtérítési kérelemről az előtte folyó eljárást befejező ítéletben vagy végzésben határoz.

A költségtérítést elrendelő ítélet vagy végzés szóbeli kihirdetésekor a bíróság úgy dönthet, hogy a költségek összegét az írásba foglalt ítéletben vagy végzésben állapítja meg, ha a végzést kézbesíteni kell a feleknek.

Az eljárás során a bíróság csak akkor dönt külön végzésben a költségtérítésről, ha az arra való jogosultság nem függ az ügy érdemében hozott döntéstől.

A 157. cikk szerinti esetben, ha a keresetet vagy a jogorvoslatot nem tárgyaláson vonták vissza, továbbá más, tárgyaláson kívül hozott döntések esetén a költségtérítési kérelem a visszavonásról szóló értesítés vagy a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül terjeszthető elő.

228. cikk

A kérelem alátámasztására és vitatására szolgáló tények és bizonyítékok

A fél e törvénynek megfelelően köteles előadni azokat a tényeket és indítványozni azt a bizonyítást, amelyekre kérelmét alapítja, vagy amelyekkel az ellenfél állításait és bizonyítékait vitatja.

229. cikk

Lényeges tények és a bizonyítás kiválasztása

A bizonyítás kiterjed a döntés szempontjából fontos valamennyi tényre.

A bíróság dönti el, milyen bizonyítást folytat le a lényeges tények megállapítására.

244. cikk

Tanúzási kötelezettség és képesség

Minden tanúként idézett személy köteles az idézésre megjelenni, és ha e törvény másként nem rendelkezik, vallomást tenni.

Tanúként csak olyan személy hallgatható meg, aki képes tájékoztatást adni a bizonyítandó tényekről.

257. cikk

A tanú távolmaradása, vallomásmegtagadása és szankciói

Ha a szabályszerűen idézett tanú nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, vagy engedély, illetve igazolható ok nélkül eltávozik a meghallgatás helyéről, a bíróság elrendelheti elővezetését a tanú költségére, és 10 000–150 000 dinár pénzbírsággal sújthatja.

Ha a tanú megjelenik, de a következményekre való figyelmeztetés után megtagadja a vallomást vagy egyes kérdések megválaszolását, és a bíróság a megtagadás okait alaptalannak találja, 10 000–150 000 dinár pénzbírságot szabhat ki. Ha a tanú ezt követően is megtagadja a vallomást, ismételten megbírságolható.

A pénzbírságot kiszabó végzés elleni fellebbezés nem halasztja el a végrehajtást, kivéve, ha a fellebbezés azt a döntést is támadja, amellyel a bíróság elutasította a tanú vallomásmegtagadási vagy egyes kérdésekre vonatkozó válaszmegtagadási indokait.

A bíróság a fél kérelmére elrendeli, hogy a tanú térítse meg az igazolatlan távolmaradásával vagy indokolatlan vallomásmegtagadásával okozott költségeket.

Ha a tanú utólag igazolja távolmaradását, a bíróság hatályon kívül helyezi a bírságot kiszabó végzést, és a tanút részben vagy egészben mentesítheti a költségtérítés alól. A bíróság akkor is hatályon kívül helyezheti a bírságot, ha a tanú utólag vállalja a vallomástételt.

Ha katonát vagy rendőrt kell tanúvallomás céljából elővezetni, a bíróság az elöljáróját keresi meg az elővezetés érdekében.

Az (1) és (2) bekezdés szerinti pénzbírságot e törvény 190. cikkében meghatározott módon kell végrehajtani.

258. cikk

A tanú költségei

A tanú jogosult utazási, étkezési és szállásköltségei, valamint elmaradt keresete megtérítésére.

A tanúnak a térítést közvetlenül a meghallgatása után kell kérnie, különben elveszíti az arra való jogosultságát; erre a bíróság köteles figyelmeztetni.

A tanú költségeit megállapító végzésben a bíróság elrendeli az összeg kifizetését a letétbe helyezett előlegből. Ha előleget nem helyeztek letétbe, kötelezi a felet, hogy az összeget nyolc napon belül fizesse meg a tanúnak.

A (3) bekezdés szerinti végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

267. cikk

A szakértő távolmaradása, megtagadása és szankciói

A bíróság 10 000–150 000 dinár pénzbírsággal sújtja a természetes személy szakértőt, illetve 30 000–1 000 000 dinárral a szakértői tevékenységet végző jogi személyt, ha a szakértő szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, vagy a megadott határidőn belül nem nyújtja be szakértői megállapításait és véleményét.

A bíróság 10 000–150 000 dinár pénzbírsággal sújthatja a természetes személy szakértőt, illetve 30 000–1 000 000 dinárral a szakértői tevékenységet végző jogi személyt, ha a szakértő igazolható ok nélkül megtagadja a szakértői feladat elvégzését.

Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben a szakértői tevékenységet végző jogi személy felelős személye is 10 000–150 000 dinár pénzbírsággal sújtható.

Az (1) és (2) bekezdés szerinti pénzbírságot e törvény 190. cikkében meghatározott módon kell végrehajtani.

A bíróság a 257. cikk (5) bekezdésében meghatározott feltételekkel hatályon kívül helyezheti a bírságot kiszabó végzést.

A fél kérelmére a bíróság végzéssel kötelezheti a szakértőt az igazolatlan távolmaradásával vagy a szakértői feladat indokolatlan megtagadásával okozott költségek megtérítésére.

268. cikk

A szakértő költségei és díjazása

A szakértő külön jogszabály szerint jogosult utazási, étkezési és szállásköltségei, elmaradt keresete és a szakértői vizsgálat költségei megtérítésére, továbbá az elvégzett szakértői munkáért járó díjra.

A szakértő költségtérítésére és díjazására a 258. cikk (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

A szakértői bizonyítást indítványozó fél, illetve az a fél, akit a bíróság a hivatalból elrendelt szakértői bizonyítás költségeinek viselésére kötelezett, megfizeti a szakértő költségeit és díját, és a fizetés igazolását a fizetéstől számított nyolc napon belül benyújtja a bíróságnak.

284. cikk

Előzetes bizonyítás

Ha alaposan tartani lehet attól, hogy valamely bizonyítás később nem lesz lefolytatható vagy lefolytatása nehézségekbe ütközik, a bizonyítás lefolytatása a per során és a perindítás előtt is kérhető.

A perindítás előtti előzetes bizonyításban a felek meghallgatásával történő bizonyítás nem folytatható le.

Előzetes bizonyítás az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedése után is kérhető, ha az rendkívüli jogorvoslati eljáráshoz szükséges.

Az előzetes bizonyítási eljárás sürgős.

303. cikk

Előkészítő tárgyalásra idézés és okiratok

Az előkészítő tárgyalásra szóló idézésben a feleket figyelmeztetni kell arra, hogy kötelesek valamennyi tényt előadni, az azokat alátámasztó bizonyítást indítványozni és időkeretet javasolni. Fel kell hívni őket, hogy hozzák magukkal az összes bizonyításra szolgáló okiratot és a bíróság által megszemlélendő tárgyat. Az idézésben a bíróság a címváltozás bejelentésének kötelezettségére is figyelmeztet (144. cikk).

Ha az előkészítő tárgyaláshoz bíróságnál, más állami szervnél, autonóm tartományi vagy helyi önkormányzati szervnél, közhatalmi jogosítvánnyal felruházott személynél vagy más jogi személynél lévő ügyiratot, okiratot vagy tárgyat kell beszerezni, a bíróság elrendeli azok időben történő beszerzését.

Az előkészítő tárgyalásra szóló idézést legkésőbb a tárgyalás előtt nyolc nappal kell kézbesíteni.

310. cikk

Az érdemi tárgyalás megnyitása

A bíróság megnyitja az érdemi tárgyalást, ismerteti annak tárgyát, megállapítja, hogy valamennyi idézett személy megjelent-e, és ellenőrzi a szabályszerű idézést, valamint a távolmaradás igazolását.

311. cikk

Távolmaradás az érdemi tárgyalásról

Ha az érdemi tárgyalásról a szabályszerű idézés ellenére a felperes vagy az alperes távol marad, a tárgyalást a jelen lévő féllel kell megtartani.

Ha mind a felperes, mind az alperes igazolatlanul távol marad, vagy megtagadja az ügy tárgyalását, a keresetet visszavontnak kell tekinteni.

313. cikk

Tisztázás kérdések útján

A bíróság kérdések feltevésével gondoskodik arról, hogy a tárgyaláson megadják a szükséges magyarázatokat azon tények megállapításához, amelyektől a kérelem megalapozottsága függ (7. cikk (2) bekezdés).

329. cikk

Előkészítés a halasztás után és fellebbezés

Ha a bíróság elhalasztja az érdemi tárgyalást, gondoskodik arról, hogy a következő tárgyalásra beszerezzék az arra elrendelt összes bizonyítékot és elvégezzék az egyéb előkészületeket, hogy a tárgyalás akkor befejezhető legyen.

Nincs helye fellebbezésnek a tárgyalást elhalasztó, illetve a felek halasztási indítványát elutasító végzés ellen.

364. cikk

Tárgyaláson kívül hozott végzések kézbesítése

A tárgyaláson kívül hozott végzéseket hiteles másolat kézbesítésével kell közölni a felekkel.

Ha a végzés az egyik fél kérelmét az ellenfél előzetes nyilatkozata nélkül utasítja el, a végzést az ellenfélnek nem kell kézbesíteni.

365. cikk

A végzés indokolása

A végzést indokolni kell, ha ellene külön fellebbezésnek van helye.

Az írásba foglalt végzés bevezető és rendelkező részt, továbbá az (1) bekezdés szerinti esetben indokolást tartalmaz.

374. cikk

Lényeges polgári eljárási szabálysértések

Lényeges polgári eljárási szabálysértés áll fenn, ha a bíróság az eljárás során nem alkalmazta vagy helytelenül alkalmazta e törvény valamely rendelkezését, és ez befolyásolta vagy befolyásolhatta a törvényes és helyes ítélet meghozatalát.

Lényeges polgári eljárási szabálysértés minden esetben fennáll, ha:

a bíróság összetétele szabálytalan volt, olyan bíró járt el, akit törvény alapján ki kellett volna zárni, vagy az ítélethozatalban olyan bíró vett részt, aki az érdemi tárgyaláson nem vett részt;
olyan kérelmet bíráltak el, amely nem tartozik bírói útra (16. cikk), vagy a bíróság megtagadta a hatáskörébe tartozó kérelem elbírálását;
a kérelmet a törvényben meghatározott határidő után indított kereset alapján bírálták el;
a bíróság azonos fajtájú magasabb szintű vagy más fajtájú bíróság hatáskörébe tartozó kereseti kérelmet bírált el (17. cikk), vagy a felek kifogása alapján tévesen állapította meg saját hatáskörét;
a bíróság e törvénnyel ellentétesen a felek meg nem engedett rendelkezéseire alapította határozatát (3. cikk (3) bekezdés);
a bíróság e törvénnyel ellentétesen hozott elismerésen, lemondáson, ellenkérelem elmulasztásán vagy távolmaradáson alapuló ítéletet;
jogellenes eljárással, különösen a kézbesítés elmulasztásával megfosztották a felet attól a lehetőségtől, hogy ügyét a bíróság előtt előadja;
a bíróság törvényellenesen elutasította a fél kérelmét saját nyelve és írása szabad használatára, vagy az eljárást nem a nemzeti kisebbség hivatalos nyelvén folytatták, noha a törvényi feltételek fennálltak;
felperesként vagy alperesként olyan személy vett részt, aki nem lehet peres fél, a jogi személy felet nem arra jogosult személy képviselte, a perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező felet nem törvényes képviselő képviselte, vagy a törvényes képviselő, illetve a meghatalmazott nem rendelkezett a pervitelhez vagy egyes eljárási cselekményekhez szükséges felhatalmazással, kivéve, ha a pervitelt vagy az adott cselekményeket utólag jóváhagyták;
olyan kérelmet bíráltak el, amelyről korábban már jogerős ítélet született vagy bírósági egyezséget kötöttek;
az érdemi tárgyalásról törvényellenesen kizárták a nyilvánosságot;
az ítélet olyan hibában szenved, amely miatt nem vizsgálható felül, különösen ha a rendelkező rész érthetetlen, önmagának vagy az indokolásnak ellentmond; ha az ítélet egyáltalán nem tartalmaz indokolást vagy a lényeges tényekre vonatkozó indokokat; ha ezek az indokok nem világosak vagy ellentmondásosak; vagy ha a lényeges tényeket illetően ellentmondás áll fenn az indokolásban az okiratok, illetve az eljárásban tett vallomások jegyzőkönyveinek tartalmáról közölt leírás és maguk az okiratok vagy jegyzőkönyvek, illetve a lefolytatott bizonyítás között.

386. cikk

A fellebbviteli felülbírálat terjedelme

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a fellebbezéssel támadott részében vizsgálja. Ha a fellebbezésből nem állapítható meg, mely részt támadják, úgy kell tekinteni, hogy az ítéletet abban a részben támadják, amelyben a fél pervesztes lett.

A másodfokú bíróság az ítélet fellebbezéssel nem támadott részét is vizsgálja, ha ezt külön törvény előírja.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a fellebbezésben megjelölt okok keretei között vizsgálja, és hivatalból figyelembe veszi a 374. cikk (2) bekezdés 1–3., 5., 7. és 9. pontja szerinti lényeges eljárási szabálysértéseket, valamint az anyagi jog helyes alkalmazását.

A kereseti kérelmen túlterjeszkedést a másodfokú bíróság csak a fél kérelmére vizsgálja.

390. cikk

A fellebbezés elutasítása és az ítélet helybenhagyása

A másodfokú bíróság ítélettel elutasítja az alaptalan fellebbezést és helybenhagyja az elsőfokú ítéletet, ha sem az ítélet megtámadására felhozott, sem a hivatalból vizsgálandó okok fennállását nem állapítja meg.

396. cikk

A lényeges fellebbezési érvek indokolt elbírálása

A másodfokú bíróságnak ítélete vagy végzése indokolásában értékelnie kell a lényeges fellebbezési érveket, és meg kell jelölnie a hivatalból figyelembe vett okokat.

Ha a fellebbezést elutasítja, a bíróság nem ad részletes indokolást, amennyiben elfogadja az elsőfokú ítéletben megállapított tényállást és az anyagi jog alkalmazását.

Ha az elsőfokú ítéletet lényeges eljárási szabálysértés miatt helyezi hatályon kívül, az indokolásban meg kell jelölni a megsértett rendelkezéseket, a szabálysértések mibenlétét és a helyes döntést befolyásoló feltárt hiányosságokat.

Ha az elsőfokú ítéletet a tényállás téves és hiányos megállapítása miatt helyezi hatályon kívül és az ügyet új tárgyalásra visszautalja, meg kell jelölni a hiányosságokat, valamint azt, hogy az új tények és bizonyítékok miért fontosak és hogyan befolyásolják a helyes döntést.

Ha az elsőfokú ítéletet azért helyezi hatályon kívül és az ügyet azért utalja vissza új tárgyalásra, mert az anyagi jog téves alkalmazása miatt a tényállást hiányosan állapították meg, a másodfokú bíróság rámutat arra, miért befolyásolják az új tények és bizonyítékok a helyes döntést.

403. cikk

Jogerős másodfokú ítélet elleni felülvizsgálat

A felek a másodfokon hozott jogerős ítélet ellen annak kézbesítésétől számított 30 napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be.

A felülvizsgálat mindig megengedett, ha:

azt külön törvény előírja;
a másodfokú bíróság megváltoztatta az ítéletet és döntött a felek kérelmeiről;
a másodfokú bíróság helyt adott a fellebbezésnek, hatályon kívül helyezte az ítéletet és döntött a felek kérelmeiről.

Vagyonjogi perekben nincs helye felülvizsgálatnak, ha a vitatott rész pertárgyértéke nem haladja meg a keresetindítás napján érvényes szerb jegybanki középárfolyamon számított 40 000 euró dinárellenértékét.

410. cikk

Az ügyvéd nélkül benyújtott felülvizsgálati kérelem elfogadhatatlansága

Az elsőfokú bíróság tárgyalás tartása nélkül, végzéssel visszautasítja az elkésett, hiányos vagy meg nem engedett felülvizsgálati kérelmet.

A felülvizsgálati kérelem nem megengedett, ha:

olyan személy nyújtotta be, aki nem jogosult felülvizsgálati kérelem benyújtására;
nem meghatalmazott ügyvéd útján nyújtották be, kivéve, ha a fél maga ügyvéd;
olyan személy nyújtotta be, aki visszavonta a felülvizsgálati kérelmet;
a kérelmet benyújtó személynek nem fűződik jogi érdeke a kérelem benyújtásához;
olyan ítélet ellen nyújtották be, amely ellen a törvény szerint nem terjeszthető elő felülvizsgálati kérelem (403. cikk, (1) és (3) bekezdés), kivéve az e törvény 404. cikke szerinti esetet.

413. cikk

A meg nem engedett felülvizsgálati kérelem visszautasítása a Legfelsőbb Bíróságon

A Legfelsőbb Semmítőszék végzéssel visszautasítja az elkésett, hiányos vagy meg nem engedett felülvizsgálati kérelmet, ha az elsőfokú bíróság ezt hatásköre keretei között (410. cikk) nem tette meg.

A jegyzőkönyvnyomtatvány hivatkozásának ellenőrzéséhez

A jegyzőkönyvnyomtatvány a 118. cikk (1) bekezdésére hivatkozik a jegyzőkönyv adataihoz. Ebben a kiadásban az adatokat a 116. cikk (1) bekezdése tartalmazza, amelyre a 474. cikk kifejezetten utal. A régi számozás a 2004-es hivatalos közlöny 118. és 473. cikkében ellenőrizhető: a PDF 8. és 31. oldalán. Az összevetés nem állapítja meg, hogy a bíróság a régi törvényt alkalmazta, vagy ezt a családjogi ügyet kisértékű pernek minősítette.

116. cikk

A jegyzőkönyv kötelező tartalma

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: a bíróság megnevezését és összetételét, az eljárási cselekmény helyét, napját és időpontját, a jogvita tárgyát, valamint a jelen lévő felek vagy harmadik személyek, illetve törvényes képviselőik vagy meghatalmazottjaik nevét.

A jegyzőkönyv tartalmazza az elvégzett eljárási cselekmény lényeges tartalmi adatait. Az érdemi tárgyalás jegyzőkönyvében különösen rögzíteni kell, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e vagy a nyilvánosságot kizárták, a felek nyilatkozatainak tartalmát, indítványaikat, felajánlott bizonyítékaikat, a lefolytatott bizonyítást, a tanúk vallomásának és a szakértők nyilatkozatának tartalmát, valamint a bíróság tárgyaláson hozott döntéseit.

474. cikk

Kisértékű per jegyzőkönyve: utalás a 116. cikk (1) bekezdésére

Kisértékű perekben az érdemi tárgyalás jegyzőkönyve az e törvény 116. cikkének (1) bekezdésében szereplő adatokon túl tartalmazza:

a felek lényeges nyilatkozatait, különösen azokat, amelyekkel a kereseti követelést egészben vagy részben elismerik, arról lemondanak, a keresetet megváltoztatják vagy visszavonják, vagy lemondanak a fellebbezésről;
a lefolytatott bizonyítás lényeges tartalmát;
azokat a határozatokat, amelyek ellen fellebbezésnek van helye, és amelyeket az érdemi tárgyaláson kihirdettek;
hogy a felek jelen voltak-e az ítélet kihirdetésekor, és ha igen, hogy tájékoztatták őket a fellebbezés feltételeiről.