Zagorka Dolovac legfőbb ügyész részére – bizottsági felügyeleti vizsgálat iránti kérelem, KTRKO 533/23

Magyar fordítás az eredeti, hétoldalas PDF alapján.

A dokumentum kelte és az e-mail elküldésének dátuma: 2026. október 28. Az e-mail fejlécében „October 28, 2026 at 1:55 PM” szerepel; a forrás nem tüntet fel időzónát.

Feladó: [email protected]
Címzett: [email protected]

Szerkesztői megjegyzés a közléskor fennálló állapotról: A mellékelt PDF az elküldött e-mail másolata. A szerző megerősítette, hogy a közzétételkor még nem rendelkezik a kézhezvétel visszaigazolásával. A másolat önmagában nem igazolja a kérelem kézhezvételét, iktatását, elolvasását, érdemi vizsgálatát vagy bizottsági felügyeleti vizsgálat megindítását. Ez a szerző kérelme; nem ügyészségi döntés, és nem a Rev 6599/26 számú felülvizsgálati ügyben hozott új határozat. Az alábbi szöveg a szerző levelének teljes fordítása, az eredeti PDF oldaltöréseinek jelölésével.

1. oldal

2026. október 28., 1:55 PM

Zagorka Dolovac legfőbb ügyész részére – bizottsági felügyeleti vizsgálat iránti kérelem, KTRKO 533/23

[email protected]
Címzett: [email protected]

BIZOTTSÁGI FELÜGYELETI VIZSGÁLAT ÉS AZ INTÉZMÉNYI FELELŐSSÉG KIVIZSGÁLÁSA IRÁNTI KÉRELEM – KTRKO 533/23, CSR Novi Sad, P2 1435/24, Gž2 211/26 és Rev 6599/26

A SZERB KÖZTÁRSASÁG LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉGÉNEK
Zagorka Dolovac legfőbb ügyész részére

Tárgy: Kérelem az Újvidéki Felsőbb Ügyészség eljárásának bizottsági felügyeleti vizsgálatára, valamint az állami szervek több évtizedes eljárása lehetséges büntetőjogi vonatkozásainak kivizsgálására a kettős örökbefogadás, az identitás helyettesítése és a származáshoz való jog megtagadása ügyében

Tisztelt Dolovac Asszony!

A 2026. október 28-án közzétett tájékoztatás kapcsán, amely szerint Ön általános, kötelező utasítást adott ki a Szerb Köztársaság ügyészségeinek működését érintő bizottsági felügyeleti vizsgálatról, azzal a kérelemmel fordulok Önhöz, hogy e vizsgálat terjedjen ki az Újvidéki Felsőbb Ügyészség Korrupció Elleni Különleges Osztályának KTRKO 533/23 ügyszámú ügyére, valamint azokra a dokumentumokra, amelyek később, Újvidék Város Szociális Munka Központja elleni bírósági eljárások révén váltak hozzáférhetővé.

Ezt a kérelmet nem korlátozom egyetlen ügyész munkájának ellenőrzésére.

Álláspontom szerint komoly alapja van több állami szerv, azok hivatalos személyei, valamint azon döntések jogi folytonossága vizsgálatának, amelyek révén az 1979. és 1984. évi két vitatott örökbefogadás következményeit csaknem öt évtizeden át fenntartották.

Egyúttal tájékoztatom Önt, hogy a dokumentáció rendszerezve és nyilvánosan hozzáférhető az alábbi nemzetközi jogi és dokumentációs archívumban:

Origin Dossier – https://origindossier.org

Az archívum eredeti hivatalos okiratokat, bírósági iratokat, összehasonlító jogi elemzéseket, eseménykronológiát és a jelenkori intézmények eljárására vonatkozó dokumentációt tartalmaz.

I. AZ ÜGY, AMELY NEM 2023-BAN KEZDŐDÖTT

1974. június 28-án születtem Újvidéken, Milivoj Miletić néven, Cvita Miletić gyermekeként.

Az 1977. évi P-1642/76 bírósági ügyirat tartalmazza biológiai apám, Pavle, illetve Pal Lakatoš, akkori felesége, családtagjai és más tanúk nyilatkozatait, amelyek megerősítik a Cvita Miletić és közte fennálló kapcsolatból született gyermek létét.

Az 1977. október 26-i ítélet a megállapított tényállásban kifejezett kapcsolatot rögzít Pavle Lakatoš, Cvita Miletić és gyermekük között.

Pavle Lakatoš 1978. november 7-én elhunyt.

2. oldal

Az O.196/79 hagyatéki eljárásban a nevem elhunyt apám öröklési jogi összefüggésében jelenik meg.

Az 1979. november 23-i végzés szerint örökösként szerepeltem, ezt követően azonban olyan további eljárásra került sor, amelynek végső eredménye az örökösi körből való eltávolításom lett.

Ezen események között, 1979. június 21-én teljes örökbefogadást hajtottak végre, amelynek révén eredeti identitásomat a Milan Vasić identitással helyettesítették.

1984. szeptember 26-án egy újabb örökbefogadási eljárással létrehozták a Milan Petrović identitást.

Így egy ismert családi származású gyermek, akinek élt az anyja és létezett öröklési jogi nyoma, két egymást követő adminisztratív identitáshelyettesítésen ment keresztül.

II. A GYÁMHATÓSÁG FELELŐSSÉGE

Különösen az alábbi körülmények kivizsgálását kérem:

1. Az ismert anya és előzetes hozzájárulásának hiánya

Cvita Miletić nem volt ismeretlen személy.

Neve szerepelt az anyakönyvi és a szociális dokumentációban. Ennek ellenére a teljes örökbefogadást a szülői jogállás és a gyámi hozzájárulás olyan konstrukcióján keresztül hajtották végre, amelynek törvényességét vitatom.

Meg kell állapítani, hogy milyen konkrét tények, hivatalos cselekmények és törvényi rendelkezések alapján helyettesítették az élő és ismert anya előzetes hozzájárulását a gyám hozzájárulásával.

Különösen ragaszkodom a Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány 1976. évi örökbefogadási törvénye 30. cikke alkalmazásának vizsgálatához, beleértve az (1) és a (4) bekezdés közötti különbséget, összefüggésben ugyanezen törvény 41. cikkével.

2. A biológiai apára vonatkozó ellentmondásos dokumentáció

Miközben az 1977. évi bírósági iratok ismert apai ágat dokumentálnak, a gyámhatóság későbbi dokumentációja olyan megfogalmazásokat használ, amelyek szerint az apa ismeretlen, vagy az apaság nincs megállapítva.

Kérem annak megállapítását, hogy ki, mikor és milyen okiratok alapján végezte el ezt a besorolást, mit tudtak a hivatalos személyek Pavle Lakatošról, és miért nem vizsgálták meg megfelelően a bírósági és hagyatéki nyomokat.

3. Az 1979. júniusi eljárás

A szakértői értékeléseket, a gyám kirendelését és a teljes örökbefogadást rendkívül rövid idő alatt végezték el.

Vera Radovanović szociális munkás részt vett a leendő örökbefogadók értékelésében, majd az eljárás gyámsági részében is.

Kérem e többes szerepek törvényességének, a cselekmények időbeli sorrendjének és a teljes örökbefogadás végrehajtását igazoló dokumentációnak az ellenőrzését.

4. A második örökbefogadás 1984-ben

Különösen jelentős az 1984. szeptember 12-i jegyzőkönyv.

Ebben az első örökbefogadó, Milorad Vasić hozzájárul annak a gyermeknek az újabb örökbefogadásához, akit 1979-ben már teljes örökbefogadással örökbe fogadtak.

3. oldal

Meg kell vizsgálni ennek az eljárásnak a jogalapját, viszonyát a teljes örökbefogadásra vonatkozó törvényi rendelkezésekhez, valamint annak törvényességét, hogy az első örökbefogadással létrejött szülői jogállást a második eljárás alapjaként használták fel.

Ezenfelül a Kragujevaci Szociális Munka Központ dokumentációja a Petrović házaspár általi örökbefogadással kapcsolatban negatív pszichológiai véleményt tartalmaz.

Kérem annak megállapítását, hogyan értékelték ezt a szakvéleményt, és milyen alapon folytatták az eljárást.

III. AZ ÚJVIDÉKI SZOCIÁLIS MUNKA KÖZPONT (CSR NOVI SAD) KÉSŐBBI ELJÁRÁSA

Ez az ügy nem ér véget 1984-ben.

A 2005. évi dokumentáció, beleértve Ljiljana Ristić jelentését, további kérdéseket vet fel biológiai anyám felkutatásának módjáról, tényleges helyzetéről és a nekem adott tájékoztatásról.

A jelenkori polgári peres eljárás során a CSR Novi Sad továbbra is védte a történeti aktusok törvényességét.

Különös figyelmet kérek azokra a beadványokra, amelyeket a CSR nevében Maja Petrović írt alá, különösen a 2025. májusi és decemberi beadványokra.

Ezek jogértelmezéseket, levéltári dokumentációra való hivatkozásokat és az örökbefogadások törvényességére vonatkozó következtetéseket tartalmaznak, amelyeket össze kell vetni az eredeti iratokkal.

Kérem annak vizsgálatát:

• hogy a CSR rendelkezésére álló valamennyi releváns okiratot benyújtották-e a bíróságnak;
• hogy egyes dokumentumokat szelektíven mutattak-e be vagy tévesen értelmeztek-e;
• hogy a hivatalos személyek ismerték-e az állításaiknak ellentmondó bizonyítékokat;
• hogy a szülői jogállásra, a gyámságra, az öröklési jogokra és az örökbefogadások törvényességére vonatkozó állításokat alátámasztják-e az eredeti okiratok;
• hogy van-e alapja a döntő tények esetleges tudatos eltitkolására vagy valótlan bemutatására irányuló vizsgálatnak.

Nem kérek büntetőeljárást pusztán az intézmény jogi álláspontjának képviselete miatt. Annak ellenőrzését kérem, hogy a konkrét hivatalos cselekmények során történt-e valótlan tények tudatos előadása, dokumentáció eltitkolása vagy más olyan cselekmény, amely bűncselekménynek minősülhet.

IV. AZ ÚJVIDÉKI FELSŐBB ÜGYÉSZSÉG ELJÁRÁSA – KTRKO 533/23

2023. november 15-én az Újvidéki Felsőbb Ügyészség Korrupció Elleni Különleges Osztályához fordultam.

A beadványban bejelentettem a két örökbefogadás, az identitás helyettesítése, a CSR eljárása és öröklési jogi helyzetem elvesztésének körülményeit.

A választ már 2023. november 20-án elkészítették, és november 21-én elektronikus úton kézbesítették.

A KTRKO 533/23 számú választ Gordana Rainović ügyész írta alá.

4. oldal

A válasz közli, hogy nem kezdeményeznek büntetőeljárást, arra hivatkozva, hogy nem állapítható meg az adott ügyészség hatáskörébe tartozó olyan bűncselekmény, amely még nem évült el.

Kérem, hogy a Legfőbb Ügyészség Bizottsága tekintse át a teljes ügyiratot, és állapítsa meg a következőket:

Először: Milyen konkrét bizonyítási és ellenőrzési cselekményeket végeztek 2023. november 15. és 20. között?

Másodszor: Beszerezték-e a CSR Novi Sad eredeti iratait, az 1979. és 1984. évi örökbefogadás iratait, az O.196/79 hagyatéki ügyiratot és a P-1642/76 bírósági ügyiratot?

Harmadszor: Külön-külön megvizsgálták-e minden bejelentett cselekményt, annak lehetséges jogi minősítését, időbeli keretét és az elévülés kérdését?

Negyedszer: Mérlegelték-e a felelős hivatalos személyek újabb, önálló cselekményeinek lehetőségét, amelyek nem azonosíthatók automatikusan az 1979. és 1984. évi cselekményekkel?

Ötödször: Át kellett volna-e tenni az ügyet teljes egészében vagy releváns részében más, hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező ügyészséghez?

Hatodszor: Ténylegesen milyen eljárási döntéseket hoztak, mely iratok alapján, és a bejelentő jogairól szóló milyen, törvény szerinti tájékoztatással?

Különösen kérem annak megállapítását, hogy a 2023. november 20-i válasz ténylegesen elvégzett ellenőrzésen alapult-e, vagy kizárólag az első beadványból levont következtetésen.

V. AZ ÚJVIDÉKI ALSÓBB FOKÚ BÍRÓSÁGOK ELJÁRÁSA

Az Újvidéki Alapfokú Bíróság előtt P2 1435/24 számon folyt az eljárás, amelyben a 2026. február 9-i ítélettel elutasították az 1979. évi teljes örökbefogadás semmisségének megállapítására irányuló keresetemet.

Az ügyben Bojana Vujić bíró járt el.

Az eljárásban rámutattam az eredeti dokumentáció ellentmondásaira, bizonyítás lefolytatását, tanúk meghallgatását és a teljes iratanyag beszerzését indítványoztam.

Kérem annak vizsgálatát a törvényes hatáskör keretei között, hogy fennáll-e az eljárásnak bármilyen konkrét, büntetőjogilag releváns vonatkozása, különösen a hivatalos jegyzőkönyvek hitelességével, bizonyítékok tudatos eltitkolásával vagy esetleges más jogellenes cselekményekkel összefüggésben.

Az Újvidéki Fellebbviteli Bíróság a 2026. április 22-i Gž2 211/26 számú ítélettel elutasította a fellebbezést, és helybenhagyta az elsőfokú döntést.

A döntést a következő összetételű tanács hozta:

Branka Perc, Aleksandra Pekez Kalinić és Marko Prentović.

Különösen vitatom azt, ahogyan az indokolásban tárgyalták a Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány 1976. évi örökbefogadási törvényének 30. és 31. cikkét, az ismert anya előzetes hozzájárulását, az apai ágra vonatkozó bizonyítékokat és az 1984. évi második örökbefogadás következményeit.

E körülmények már a Legfelsőbb Bíróság előtt Rev 6599/26 számon iktatott felülvizsgálat tárgyát képezik.

Kifejezetten hangsúlyozom, hogy nem kérem a Legfőbb Ügyészségtől a Legfelsőbb Bíróság döntéshozatalának befolyásolását, és nem kérem a bírák büntetőjogi felelősségre vonását pusztán jogértelmezésük vagy a számomra kedvezőtlen ítélet miatt.

5. oldal

Kérem, hogy a bírósági hivatalos személyek önálló jogellenes cselekményeire vonatkozó esetleges gyanút az ügyészség hatáskörének megfelelően értékeljék, a fegyelmi felelősség és a megfelelő felügyelet kérdéseit pedig továbbítsák az illetékes szervekhez, beleértve a Bírói Főtanácsot (Visoki savet sudstva), amennyiben ennek törvényi alapja fennáll.

A bírói függetlenség nem jelent mentességet a bűncselekményekért való felelősség alól.

VI. IDENTITÁS, NEMZETI SZÁRMAZÁS ÉS A FENNMARADÓ JOGSÉRELEM

Az ügy egészének van olyan dimenziója is, amelyet az állami szervek nem vizsgáltak meg megfelelően.

Horvát anyám, Cvita Miletić és – a dokumentált családi és bírósági nyomok szerint – magyar apám, Pavle Lakatoš gyermekeként születtem.

A két örökbefogadási eljárás eredeti utónevem, vezetéknevem, családi hovatartozásom és adminisztratív identitásom helyettesítéséhez vezetett.

Ügyemben ezeket az eseményeket erőszakos asszimilációnak és az eredeti identitás intézményes eltörlésének nevezem.

Kérem annak ellenőrzését, hogy az állami szervek cselekményeikkel és mulasztásaikkal megsértették-e a személyes és családi identitáshoz, a származáshoz, az egyenlőséghez és a nemzeti hovatartozás védelméhez kapcsolódó, törvény által védett jogokat.

Különösen ragaszkodom a történeti cselekmények, azok tartós következményei és a későbbi időszakok esetleges különálló jogellenes cselekményeinek megkülönböztetéséhez.

Az a tény, hogy egy történeti aktus több évtizedes, önmagában nem helyettesítheti a hivatalos személyek mai eljárása törvényességének vizsgálatát.

VII. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉGHEZ INTÉZETT KONKRÉT KÉRELMEK

A fentiek alapján kérem:

1. A KTRKO 533/23 ügy felvételét a bejelentett bizottsági felügyeleti vizsgálat körébe, a teljes iratanyag áttekintésével és az elvégzett cselekmények ellenőrzésével.
2. Gordana Rainović ügyész eljárásának vizsgálatát a bejelentés tartalma, a rendelkezésre álló bizonyítékok, a hatáskör és az elévülésre vonatkozó indokolás szempontjából.
3. A P2 1435/24 polgári peres eljárásból és annak jogi folytatásaiból származó új dokumentáció értékelését, mint egy külön büntetőjogi vizsgálat szempontjából potenciálisan releváns bizonyítékanyagot.
4. A CSR Novi Sad eredeti iratainak, az anyakönyvi nyilvántartásoknak, mindkét örökbefogadás dokumentációjának, valamint az apaságra és az öröklésre vonatkozó bírósági iratoknak a beszerzését és összevetését.
5. Annak vizsgálatát, van-e alapja konkrét hivatalos személyek büntetőjogi felelősségének esetleges okirat-hamisítás, valótlan hivatalos nyilvántartásba vétel, hivatali visszaélés, dokumentáció eltitkolása vagy más olyan bűncselekmény miatt, amelyet az illetékes szerv a tények és a hatályos jog alapján megállapít.
6. Az újabb hivatalos cselekményekért fennálló esetleges felelősség külön vizsgálatát, egyes történeti események elévülésének kérdésétől függetlenül.
7. Az eredeti dokumentáció, a nyilvántartások, a mellékletek és az iratmozgásra vonatkozó adatok megőrzésének biztosítását, elvesztésük vagy utólagos jogosulatlan módosításuk megelőzése érdekében.

6. oldal

8. Amennyiben a Legfőbb Ügyészség hatáskörén kívül eső tényeket állapítanak meg, a megfelelő anyag továbbítását a törvény szerint illetékes szervhez.
9. Írásbeli tájékoztatás küldését számomra e kérelem iktatásáról, az illetékes szerv eljárásáról, a megtett intézkedésekről és azokról a döntésekről, amelyek a törvénynek megfelelően közölhetők a bejelentővel.

VIII. NYILVÁNOS DOKUMENTÁCIÓ ÉS INTÉZMÉNYI FELELŐSSÉG

Ezt az ügyet önállóan kutattam és dokumentáltam, politikai szervezet, egyesület vagy intézményi támogatás nélkül.

Az Origin Dossier lehetővé teszi a nyilvánosság számára azoknak a dokumentumoknak az ellenőrzését, amelyekre állításaimat alapozom.

Különösen felhívom a figyelmet a következőkre:

Az eredeti bejelentés és az ügyészség válasza – KTRKO 533/23:
https://origindossier.org/hr/assets/73

A teljes nyilvános archívum:
https://origindossier.org/hr

Nem kérek előre meghatározott döntést, sem kiváltságos helyzetet.

Azt kérem, hogy az állami szervek végre válaszoljanak azokra a kérdésekre, amelyekre a korábbi intézmények nem adtak teljes, ellenőrizhető és jogilag megindokolt választ.

Ezt a kérelmet szándékomban áll közzétenni az Origin Dossier dokumentációs archívumában, a megküldés dátumával és az illetékes ügyészség esetleges válaszával együtt, azon adatok védelme mellett, amelyek nyilvános közzététele nem megengedett.

Ez nem felhívás az igazságszolgáltatásra gyakorolt politikai nyomásra.

Ez arra irányuló követelés, hogy az állami szervek eljárása a törvénynek, a felügyeletnek és a nyilvános elszámoltathatóságnak legyen alávetve.

IX. ZÁRÓ MEGJEGYZÉS

Tisztelt Dolovac Asszony!

Az Ön 2026. október 28-i utasítását nyilvánosan az ügyészségek törvényes, hatékony és egységes működését szolgáló eszközként mutatták be.

Most olyan konkrét ügy áll Ön előtt, amelyben ellenőrizhető, hogyan működnek ezek az elvek a gyakorlatban.

Az 1974-ben született gyermek egyedül nem tudja megválaszolni, hogy ki, miért és melyik törvény alapján helyettesítette az identitását.

Ez a felelősség azokat az intézményeket terheli, amelyek az eljárásokat lefolytatták, a dokumentációt megőrizték, majd később döntéseik törvényességét védték.

Ma felnőtt ember vagyok, aki rendelkezik a dokumentumokkal, és ugyanazokat a kérdéseket teszi fel.

Nem azt kérem, hogy az állam higgyen nekem. Azt kérem, hogy olvassa el a saját dokumentumait, és magyarázza meg azok ellentmondásait.

7. oldal

Ha az állami szervek törvényesen jártak el, mutassák ezt meg a teljes dokumentáció és konkrét törvényi rendelkezések alapján.

Ha nem, kérem annak megállapítását, hogy ki miért felelős.

Csaknem öt évtized után úgy gondolom, ez a legkevesebb, amivel a Szerb Köztársaság tartozik egyik állampolgárának.

Tisztelettel,

Milan Lakatoš Petrović
Születési nevem: Milivoj Miletić
A hivatalos iratokban: Milan Petrović
Kragujevac, 2026. október 28.

Origin Dossier
https://origindossier.org

OriginDossier

HR – Dokumentumok · Időrend · Források
EN – Dokumentumok · Időrend · Források
HU – Dokumentumok · Időrend · Források

origindossier.org
[email protected]

Horvát · Angol · Magyar