> Szerkesztői megjegyzés: Ez a Szocialista Autonóm Vajdaság 1976. évi örökbefogadási törvényének magyar nyelvű fordítása. A fordítás célja az eredeti jugoszláv tartományi jogszabály szerkezetének, terminológiájának és jogi logikájának lehető legpontosabb megőrzése. Egyes kifejezések funkcionális módon kerültek magyarra átültetésre, ezért nem feltétlenül azonosak a mai magyar családjog terminusaival. A fordítás az eredeti szöveg megértését szolgálja, és nem helyettesíti az eredeti nyelvű forrást. AZ ÖRÖKBEFOGADÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK ### 1. cikk Az örökbefogadással az örökbefogadó és az örökbefogadott között azok a jogok és kötelezettségek keletkeznek, amelyek a szülők és a gyermekek között állnak fenn. A jelen törvényben meghatározott feltételek mellett teljes örökbefogadás is létesíthető. ### 2. cikk Örökbefogadás csak akkor létesíthető, ha az a gyermek érdekét szolgálja. ### 3. cikk Az örökbefogadás a gyámhatóság előtt jön létre. Az örökbefogadás létrejöttéről a gyámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel. II. ÖRÖKBEFOGADÁS a) Létrehozása ### 4. cikk Csak kiskorú személy fogadható örökbe. A 10. életévét betöltött kiskorú örökbefogadásához annak hozzájárulása szükséges. Örökbe fogadhat az a személy, aki az örökbefogadottnál legalább 18 évvel idősebb. Ha az örökbefogadó az örökbefogadott szülőjének házastársa, vagy ha más okok arra utalnak, hogy az örökbefogadás az örökbefogadott érdekét szolgálja, az örökbefogadás akkor is létrejöhet, ha az örökbefogadó és az örökbefogadott közötti korkülönbség 18 évnél kisebb, de 15 évnél nem kisebb. ### 5. cikk Az örökbefogadáshoz az örökbefogadott szüleinek hozzájárulása szükséges. Ha a gyermek gyámság alatt áll azért, mert nincsenek szülei, vagy ha a szülőket megfosztották a szülői jogoktól vagy a cselekvőképességtől, illetve ha lakóhelyük vagy tartózkodási helyük egy évnél hosszabb ideje ismeretlen, vagy ha hosszabb időn át alapos ok nélkül nem teljesítik szülői kötelességüket, az örökbefogadáshoz a gyermek gyámja adja meg a hozzájárulást. ### 6. cikk Ha az örökbefogadott szülei nem élnek együtt, és az a szülő, akinél a gyermek nem tartózkodik, és aki egy évnél hosszabb ideje nem gondoskodik a gyermekről, megtagadja a hozzájárulás megadását, a gyámhatóság úgy határozhat, hogy az örökbefogadás az ő hozzájárulása nélkül jön létre. ### 7. cikk Több személy ugyanazt a személyt nem fogadhatja örökbe. Házastársak ugyanazt a személyt közösen örökbe fogadhatják, és örökbe fogadhatja azt az egyik házastárs is, a másik hozzájárulásával. Nem szükséges azon házastárs hozzájárulása, akit megfosztottak a cselekvőképességtől, vagy akinek tartózkodási helye egy évnél hosszabb ideje ismeretlen. ### 8. cikk Az örökbefogadó házastársának kérelmére, valamint az örökbefogadó és az örökbefogadott szüleinek hozzájárulásával, az örökbefogadás utóbb az örökbefogadó házastársára is kiterjeszthető. ### 9. cikk A szülők hozzájárulásukat az örökbefogadás kihirdetéséig visszavonhatják. ### 10. cikk Nem megengedett egyenesági rokon, valamint fiú- vagy leánytestvér örökbefogadása. Nem megengedett, hogy a gyám saját gyámoltját örökbe fogadja mindaddig, amíg a gyámhatóság a gyámi tisztsége alól fel nem menti. ### 11. cikk Nem fogadhat örökbe: a) az a személy, akit megfosztottak a szülői jogoktól; b) az a személy, akinél alapos gyanú áll fenn arra, hogy az örökbefogadói helyzetét az örökbefogadott sérelmére használná fel; c) az a személy, akiről arra lehet következtetni, hogy az örökbefogadottat nem úgy neveli, hogy a szocialista társadalom hasznos tagjává váljék; d) a cselekvőképességtől megfosztott személy; és e) az a személy, aki olyan betegségben szenved, amely az örökbefogadott egészségét és életét veszélyeztetheti. ### 12. cikk Kivételesen, ha indokolt okok állnak fenn, külföldi állampolgár is örökbe fogadhat olyan gyermeket, aki az SZSZK állampolgára és a Vajdasági SZAT területén rendelkezik lakóhellyel, a szociális védelem ügyeiben illetékes tartományi igazgatási szerv előzetes hozzájárulásával. ### 13. cikk Az örökbefogadás iránti kérelmet annak a községnek a gyámhatóságához kell benyújtani, amelynek területén az örökbefogadott lakóhelye, illetve tartózkodási helye van. ### 14. cikk A gyámhatóság az előkészítő eljárásban megállapítja, hogy a jelen törvényben előírt feltételek fennállnak-e, és hogy az örökbefogadás a gyermek érdekét szolgálja-e. Mielőtt a szülők, illetve a gyám megadnák hozzájárulásukat, a gyámhatóság felhívja figyelmüket a hozzájáruló nyilatkozatuk következményeire, és ismerteti velük az örökbefogadással keletkező jogokat és kötelezettségeket. ### 15. cikk A gyámhatóság hivatalból beszerzi a szociális munkás, a pedagógus, a pszichológus és az orvos véleményét az örökbefogadó és az örökbefogadott alkalmasságáról az örökbefogadás létrehozása szempontjából. ### 16. cikk A gyámhatóság az örökbefogadás előtt a gyermeket meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra, az örökbefogadóra bízhatja nevelés, gondozás és ellátás céljából. ### 17. cikk Ha a jelen törvényben előírt feltételek nem teljesülnek, vagy ha az örökbefogadás nem szolgálja a gyermek érdekét, a gyámhatóság az örökbefogadás létrehozása iránti kérelmet elutasítja. Ha a gyámhatóság megállapítja, hogy a jelen törvényben előírt örökbefogadási feltételek fennállnak, és hogy az örökbefogadás a gyermek érdekét szolgálja, tárgyalást tűz ki az örökbefogadás létrehozása céljából. ### 18. cikk Az örökbefogadás létrehozására kitűzött tárgyalásra a gyámhatóság meghív minden olyan személyt, aki a jelen törvény szerint hozzájárulást adhat az örökbefogadáshoz. A tárgyalásra nem hívják meg az örökbefogadó házastársát és az örökbefogadott szüleit, ha a tárgyalás előtt az országban a gyámhatóság előtt vagy külföldön az SZSZK diplomáciai képviselete előtt kijelentették, hogy hozzájárulnak az örökbefogadáshoz, és a tárgyaláson nem vesznek részt. ### 19. cikk Az örökbefogadás létrehozására tartott tárgyaláson megállapítják, hogy fennállnak-e az örökbefogadás létrehozásának feltételei, és a feleket tájékoztatják az örökbefogadó, az örökbefogadott és szülei jogairól és kötelezettségeiről, majd hozzájáruló nyilatkozatot kérnek azoktól a személyektől, akiknek a törvény ilyen hozzájárulás adását előírja, illetve felolvassák a korábban tett hozzájáruló nyilatkozatukat. Amikor megállapítja, hogy az örökbefogadás előírt feltételei teljesültek, a gyámhatóság az örökbefogadást létrejöttnek nyilvánítja. ### 20. cikk Az örökbefogadottnak az örökbefogadóval szembeni öröklési jogai korlátozhatók vagy kizárhatók. Ha a házastársak közösen fogadtak örökbe, az örökbefogadott öröklési jogai mindegyikükhöz viszonyítva eltérően is megállapíthatók. ### 21. cikk Az örökbefogadás létrehozásáról szóló jegyzőkönyvbe be kell vezetni a megtett cselekményeket és a tett nyilatkozatokat, továbbá az örökbefogadók megállapodását az örökbefogadott személynevéről és öröklési jogairól. A jegyzőkönyvet aláírják azok a személyek, akik a tárgyaláson nyilatkozatot tettek, az eljárást vezető hivatalos személy és a jegyzőkönyvvezető. ### 22. cikk A létrejött örökbefogadásról készült jegyzőkönyvet a gyámhatóság haladéktalanul megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek a születési anyakönyvbe történő bejegyzés céljából, valamint az örökbefogadóknak és az örökbefogadott szüleinek, illetve a gyámnak. b) Hatása ### 23. cikk Az örökbefogadással az örökbefogadó és az örökbefogadott, valamint annak leszármazói között azok a jogok és kötelezettségek jönnek létre, amelyek a törvény szerint a szülők és a gyermekek között állnak fenn, hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik. ### 24. cikk Az örökbefogadás nem szünteti meg a rokoni kapcsolatokat, valamint a jogokat és kötelezettségeket az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között. c) Megszűnése ### 25. cikk Az örökbefogadott szüleinek, az örökbefogadónak, vagy a cselekvőképességet szerzett örökbefogadottnak a kérelmére, illetve hivatalból, az örökbefogadott lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóság az örökbefogadás felbontásáról határozatot hoz, ha megállapítja, hogy ez az örökbefogadott érdekét szolgálja. Az örökbefogadás felbontására irányuló eljárásban a gyámhatóság az örökbefogadottat is meghallgatja, ha az 10 évnél idősebb. A helyi közösség, társadalmi és társadalmi-politikai szervezet vagy polgári egyesület, valamint bármely személy kezdeményezheti az örökbefogadás megszűnésének okai megállapítását. ### 26. cikk Az örökbefogadás felbontásáról szóló határozatában a gyámhatóság indokolt esetben az örökbefogadó terhére tartást állapíthat meg az örökbefogadott javára nagykorúságáig, figyelembe véve mindkét fél vagyoni helyzetét. ### 27. cikk Érvénytelen az örökbefogadás, ha létrehozásakor nem álltak fenn a 4. cikk 3. és 4. bekezdésében, az 5. cikk 1. bekezdésében és a 10. cikk 1. bekezdésében előírt feltételek, vagy ha a 11. cikkben említett olyan okok állnak fenn, amelyek miatt örökbefogadás nem létesíthető, vagy ha nem áll fenn a jelen törvény 12. cikkében előírt előzetes hozzájárulás. ### 28. cikk Az örökbefogadás érvénytelenné nyilvánításáról a kerületi bíróság dönt. Az örökbefogadás érvénytelenné nyilvánítása iránti keresetindítás joga a szülőket, az örökbefogadót, a közvádlót és a cselekvőképességet szerzett örökbefogadottat illeti meg. ### 29. cikk Az örökbefogadást érvénytelenné nyilvánító jogerős ítéletet a bíróság haladéktalanul megküldi az anyakönyvvezetőnek a születési anyakönyvbe való bejegyzés céljából. III. TELJES ÖRÖKBEFOGADÁS ### 30. cikk Teljes örökbefogadással örökbe fogadható az az ötödik életévét be nem töltött gyermek, akinek szülei nem élnek vagy ismeretlenek, vagy aki gyermeket elhagyták, és a gyermek elhagyásától számított hat hónap elteltével sem állapították meg tartózkodási helyüket. Az az örökbefogadás, amelynek létrehozásakor a teljes örökbefogadás feltételei fennálltak, teljes örökbefogadássá alakítható az örökbefogadott ötödik életévének betöltése után is, de legkésőbb tizennyolcadik életévének betöltéséig. Ha az örökbefogadott 10 évnél idősebb, az örökbefogadás teljes örökbefogadássá alakításához az ő hozzájárulása szükséges. Ha az egyik szülő nem él, vagy ismeretlen, az ötödik életévét be nem töltött gyermek teljes örökbefogadással is örökbe fogadható a másik szülő előzetes hozzájárulásával. ### 31. cikk Teljes örökbefogadást csak mindkét házastárs létesíthet. A házastárs teljes örökbefogadással örökbe fogadhatja házastársa gyermekét. ### 32. cikk A teljes örökbefogadás létrehozására kitűzött tárgyalásra csak az örökbefogadókat hívják meg, és csak az egyik örökbefogadó is meghívható, ha a másik örökbefogadó a tárgyalás előtt az országban a gyámhatóság előtt vagy külföldön az SZSZK diplomáciai képviselete előtt kijelentette, hogy a gyermeket teljes örökbefogadással örökbe fogadja, és a tárgyaláson nem vesz részt. ### 33. cikk A teljes örökbefogadásra tartott tárgyaláson a szülők előzetes hozzájáruló nyilatkozatát nem olvassák fel. ### 34. cikk A teljes örökbefogadás létrehozásáról készült jegyzőkönyvbe az örökbefogadott szüleire vonatkozó adatokat nem vezetik be. ### 35. cikk A teljes örökbefogadás létrehozásáról szóló jelentést a gyámhatóság haladéktalanul megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek a születési anyakönyvbe való bejegyzés céljából. Az e cikk 1. bekezdésében említett jelentés tartalmazza a születési anyakönyv azon bejegyzésének adatait, amelyet meg kell semmisíteni, valamint az örökbefogadott új születési bejegyzéséhez szükséges adatokat, az örökbefogadókat szülőkként feltüntetve. ### 36. cikk A teljes örökbefogadással egyrészt az örökbefogadó és annak rokonai, másrészt az örökbefogadott és annak leszármazói között rokoni kapcsolat jön létre, valamint mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyeket a törvény a szülők és gyermekek, valamint más rokonok között megállapít. ### 37. cikk A teljes örökbefogadás létrejöttével megszűnnek azok a jogok és kötelezettségek, amelyeket a törvény az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között állapít meg. ### 38. cikk A teljes örökbefogadással örökbe fogadott gyermek apaságának és anyaságának megállapítása nem megengedett. ### 39. cikk A teljes örökbefogadásra vonatkozó iratok és adatok, valamint a teljes örökbefogadással örökbe fogadott gyermek születési anyakönyvének megsemmisített bejegyzése hivatalos titkot képeznek. ### 40. cikk A teljes örökbefogadás felbontása nem megengedett. A teljes örökbefogadással örökbefogadó személy az örökbefogadott tekintetében a szülői jogok gyakorlásában korlátozható, vagy a szülői jogoktól megfosztható a Szülők és Gyermekek Közötti Viszonyokról szóló törvényben meghatározott feltételek és mód szerint. ### 41. cikk Érvénytelen a teljes örökbefogadás, ha létrehozásakor nem álltak fenn a 4. cikk 3. és 4. bekezdésében, a 10. cikk 1. bekezdésében, a 30. cikk 1., 2. és 4. bekezdésében, valamint a 31. cikkben előírt feltételek, vagy ha a 11. cikkben említett olyan okok állnak fenn, amelyek miatt az örökbefogadás létrehozása nem megengedett, vagy ha nem áll fenn a jelen törvény 12. cikkében előírt előzetes hozzájárulás. ### 42. cikk A 4. cikk 1., 3. és 4. bekezdésének, a 10–15. cikkeknek, a 17. cikknek, a 19. cikknek, a 21. cikk 1. bekezdésének — kivéve az örökbefogadott öröklési jogaira vonatkozó megállapodásról szóló rendelkezést —, valamint a 28. és 29. cikknek a rendelkezéseit megfelelően a teljes örökbefogadásra is alkalmazni kell. IV. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ### 43. cikk A korábbi jogszabályok alapján létrejött örökbefogadás hatályban marad. ### 44. cikk A jelen törvény rendelkezéseit azokra az esetekre is alkalmazni kell, amelyekben a hatálybalépéséig az eljárás nem fejeződött be. ### 45. cikk A jelen törvény hatálybalépésével hatályát veszti az Örökbefogadásról szóló törvény („SZAT Hivatalos Lapja”, 24/71. szám). ### 46. cikk A jelen törvény a „Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány Hivatalos Lapjában” való közzétételétől számított nyolcadik napon lép hatályba. --- 870. A Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány Alkotmánya 350. cikkének 7. pontja alapján a Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány Elnöksége meghozza a következő RENDELETET AZ ÖRÖKBEFOGADÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY KIHIRDETÉSÉRŐL Kihirdettetik az Örökbefogadásról szóló törvény, amelyet a Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány Képviselőháza a Községek Tanácsának 1976. szeptember 23-án tartott ülésén és a Társadalmi-Politikai Tanács 1976. szeptember 23-án tartott ülésén elfogadott. A Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány Elnöksége Szám: 01-551/1976 Újvidék, 1976. szeptember 28. a Vajdasági SZAT Elnökségének elnöke, Radovan Vlajković, s. k. a Vajdasági SZAT Képviselőházának elnöke, Molnar Vilmoš, okl. mérnök, s. k.