Bizonyíték / Ellentmondás

Kettős örökbefogadási hurok

Az 1984-es örökbefogadás nem lábjegyzet. Az 1979-es teljes örökbefogadással létrehozott Vasić-identitást használja eljárási bemenetként egy újabb áthelyezéshez.

Kiemelt 1984-01-01

Az ellentmondás szerkezeti: először Miletić Milivojt Vasić Milanná írják át; majd Vasić Milant használják gyermekként a második örökbefogadásban; végül az anyakönyv Petrović Milant pecsételi le. Ez kettős örökbefogadási hurok, nem tiszta szociális korrekció.

Dokumentumokra épülő folytatás — az 1979-es és 1984-es iratok

Az 1979. június 21-i jegyzőkönyv teljes örökbefogadást mond ki Milorad és Gospava Vasić által, és a gyermek nevét Miletić Milivojról Vasić Milanra változtatja. Az 1984. szeptember 12-i hozzájárulási jegyzőkönyv ezután Miloradot az újabb örökbefogadáshoz hozzájáruló apaként tünteti fel. Ugyanebben a nyilatkozatban elmondja: új felesége, Ratka nem tűrte meg Milant, ezért új házassága megőrzése érdekében nevelőcsaládba helyezte a gyermeket, és 1983 augusztusa óta semmilyen kapcsolatot nem tartott vele. Ezt a nyilatkozatot Vera Radovanović vette fel.

Az 1984. szeptember 26-i jegyzőkönyv Vasić Milant nevezi meg a második örökbefogadásba kerülő gyermekként, és Milorad hozzájárulására hivatkozik. Az örökbefogadás utáni anyakönyvi kivonat Petrović Milant rögzíti. Ugyanazon személy egymást követő iratairól van szó.

A 40. cikk a meghatározó jogi akadály

Az 1976-os vajdasági örökbefogadási törvény 40. cikke szerint a teljes örökbefogadás nem bontható fel. A második bekezdés az örökbefogadó szülői jogainak korlátozásáról vagy megvonásáról rendelkezik; nem jogosítja fel arra, hogy hozzájárulásával felbontsa a teljes örökbefogadást. Milorad szeptember 12-i nyilatkozata nem az 1979-es határozat érvénytelenítése. A két kapcsolt 1984-es jegyzőkönyv egyike sem nevez meg ilyen érvénytelenítést. A 7. cikk külön szabályozza a több személy általi örökbefogadást és a házastársakra vonatkozó kivételt.

A 2026. március 18-i fellebbezés és a 2026. május 29-i felülvizsgálati kérelem a szerző érvelését fejti ki e tisztázatlan jogi átmenetről. Az elsőfokú ítélet és a fellebbviteli ítélet a tényleges bírósági válaszokkal való összevetést teszi lehetővé.