Válóper P-1642/76

Az 1977. január 18-i tárgyalás jegyzőkönyve — PDF 1–3. oldal

PDF 1. oldal — Főtárgyalási jegyzőkönyv

Ügyszám: P.1642/76
Bíróság: Újvidéki Kerületi Bíróság
Dátum: 1977. január 18.
Az ügy tárgya: Házasság felbontása

A tanács elnöke: Nikola Stepić
Ülnökök: Janošević Siniša és Konc Marija
Jegyzőkönyvvezető: Pardovicki Ilonka

Felperes: Lakatos Vera, Újvidék
Képviselője: Lukács Ágoston temerini ügyvéd (az iratban: Lukač Agošton)
Alperes: Lakatos Pál, Újvidék

A tárgyalás 9:00 órakor kezdődik. A tárgyalás nem nyilvános.

A tanács elnöke megnyitja a főtárgyalást, ismerteti a tárgyát, és megállapítja, hogy kik jelentek meg.

A felperesi oldalon: a felperes személyesen; Lukács Ágoston temerini ügyvéd.

A felperes jogi képviselője Lakatos Irén tekintetében eláll a keresettől, mivel ő nagykorú, és tartás iránti igényét külön perben érvényesíti. Lakatos István tekintetében leszállítja a kereseti követelést, és havi 600 dinárt kér a kereset benyújtásának napjától mindaddig, amíg a törvényi feltételek fennállnak.

Az alperes nem ellenzi az így előterjesztett kereseti követelést. A vétkesség tekintetében mindkét fél vétkességének megállapítását kéri, mivel a házasság felbontásában a felperes is vétkes.

A felperes vétkességét alátámasztó bizonyítékok benyújtására 15 napos határidőt kér a bíróságtól.

A bíróság a következő VÉGZÉST hozza.

PDF 2. oldal — Tanúvallomások

A bíróság meghallgatja a tanúkat.

MOJSINOV SPASA tanú

Jakšić Damjan lánya, 1916-ban született Moholon, lakcíme: Újvidék, Teodora Pavlovića utca 34.; a felekkel nem rokon, a figyelmeztetést követően előadja:

A feleket már 12 éve ismerem. Tudom, hogy rosszul éltek együtt. Az alperes többnyire a tanyán tartózkodott; az utóbbi öt évben a családjától külön élt, és csak időnként járt haza. A felperes felkereste, és kérte, hogy térjen haza, ne éljen a tanyán, mert ott nehezek voltak a körülmények. Négy évvel ezelőtt az alperes összeköltözött Miletić Cvetával, és gyermekük született. Hallottam, hogy egy Julka nevű nővel is együtt élt, és hogy a nőnek terhességmegszakítása volt; ezt Julka mondta nekem.

Az alperes azt mondta nekem, hogy összeveszett a felperessel, mert az nem fizette ki neki a tanyáról hozott tejet. Ettől kezdve teljesen különvált a családjától. Tudomásom szerint a felperes jó feleségként viselkedett vele. Tudom, hogy pénzt adott neki, segített a tanyai munkában, és hívta haza.

A pénzt kölcsön adta neki.

Az alperes tagadja, hogy viszonya lett volna Julkával. Azt állítja, hogy ezt a tanú találta ki, akivel haragban van, mert perben állt vele.

A tanú költségtérítést nem igényel.

DIMIĆ ERZSÉBET tanú

Cegledi Péter lánya, 1908-ban született Nagyerzsébetlakon; a felekkel nem rokon, a figyelmeztetést követően előadja. Lakcíme: Újvidék, Koste Racina utca 19. Az iratban a tanú neve Dimić Eržebet.

Napszámosként dolgoztam az alperesnél. A tanyán láttam Miletić Cvitát, aki az alperessel házasságon kívül élt együtt, és akinek tőle 1974-ben gyermeke született, Milivoj.

Tudom, hogy az alperes ivott. A felperes nagyon szorgalmas, és sokat dolgozott azért, hogy vagyont szerezzen. Ezt azért tudom, mert körülbelül húsz éve ismerem őket.

Kérdés és észrevétel nincs.

A tanú költségtérítést nem igényel.

MILETIĆ CVITA tanú

Jure lánya, 1931-ben született Bila Vlaka faluban, Benkovac községben; a felekkel nem rokon, a figyelmeztetést követően előadja. Lakcíme: Újvidék, Miše Dimitrijevića utca 9.

Napszámosként dolgoztam az alperes tanyáján, összeköltöztem vele, és 1974-ben gyermeket szültem tőle, Milivoj nevű fiunkat.

A tanú költségtérítést nem igényel.

Egy Julka nevű nő azt mondta nekem, hogy összeköltözött az alperessel.

A bíróság a következő VÉGZÉST hozza.

PDF 3. oldal — Végzés, a tárgyalás befejezése és aláírások

A bíróság kötelezi az alperest, hogy nyolc napon belül nyújtsa be a bejelentett tanúk nevét és címét.

A főtárgyalást 1977. február 17-ére, 8:30 órára halasztja. A feleket és jogi képviselőiket e végzés kihirdetésével idézi meg a felek meghallgatására.

Befejezve 9:45 órakor.

A tanács elnöke: [aláírás]
Jegyzőkönyvvezető: [aláírás]
Felek: [aláírások]

Átírási megjegyzés: az első tanú vallomásában az anya neve „Cveta”, a következő vallomásban és az anya saját azonosításánál „Cvita”. A megfelelő helyeken megmaradnak az iratban szereplő alakok.

Későbbi tárgyalási jegyzőkönyvek és ítélet

Az alábbi oldalcímek a korábbi átirat számozását őrzik. Nem a kibővített PDF fizikai oldalszámai. A kibővített PDF-ben Pál személyes vallomása a 25., a Cvitára és közös gyermekükre vonatkozó bírósági ténymegállapítás a 33. oldalon található.

2. oldal

A tanács összetételének megváltozása miatt a főtárgyalás újrakezdődik (a polgári perrendtartás 304. cikke alapján).

A felek indítványára és hozzájárulásával a bíróság a már felvett bizonyítást nem ismétli meg, hanem felolvassa a korábbi főtárgyalási jegyzőkönyveket, amelyeken a bizonyítás lefolyt.

A felperes jogi képviselője fenntartja a keresetet és a kereseti kérelmet.

Az alperes jogi képviselője fenntartja a védekezés korábbi előadásait és indítványait.

VÉGZÉS

A bíróság a következő tanúkat hallgatja meg:

MIJANOVIĆ DJORDJE tanú

Vasa fia, 1926-ban született Újvidéken, a felekkel nem rokon, lakcíme: Újvidék, Cankareva 19, a figyelmeztetést követően előadja:

Harminc éve ismerem a feleket. Mindketten szorgalmas emberek. Tudom, hogy az alperes ivott, és hogy a felperes emiatt haragudott rá, különösen azért, mert pünkösdi vallási közösséghez tartozik, ezért az ivás őt még inkább zavarta. Egy alkalommal kukoricát raktunk le, az alperes részeg volt, egy zsák kukorica ráesett, ledöntötte és maga alá szorította. A felperes odament, és egy papuccsal betörte az orrát. A papucs fából volt.

Tudom, hogy 5–6 évvel ezelőtt különváltak. Az alperes a földet művelte, a felperes pedig a darálóban dolgozott. Vallási meggyőződése miatt nem szeretett vasárnap dolgozni, ezért arrogáns volt a vasárnap érkező vevőkkel.

Tudom, hogy az alperest alkoholizmus miatt kezelték. Egy ideig egyáltalán nem ivott. Akkor még együtt éltek házasságban.

A tanú költséget nem kér.

FEKETE FRANJA tanú

Ivan fia, 1910-ben született Platicson, a felekkel nem rokon, lakcíme: Újvidék, Đure Molnara utca 2., a figyelmeztetést követően előadja:

Másfél évig dolgoztam az alperesnél, kertészeti munkában, mert az alperesnek hat holdnyi kertje van. Ez 1973 és 1975 között volt. Az alperes szorgalmas ember, állandóan a földön dolgozott. Akkor nem ivott. Megkérdeztem tőle, hogy miért nem segít neki senki a családból. Azt válaszolta, hogy náluk ez így van, két kasszájuk van. Emlékszem, amikor megbetegedett, az alperes rám bízta a birtok körüli összes munkát, noha házasságban élt a felperessel.

A kapcsolatukról, arról, hogy veszekedtek-e vagy hasonló, semmit sem tudok, mert csak néhány alkalommal láttam őket.

3. oldal

... együtt láttam őket, amikor a felperes kijött, nagyon ritkán, a földre, a tanyára.

Az alperes a tanyán élt, és az istállóban aludt az állatokkal. Maga készített magának ételt, mert a felperes soha nem vitt neki ennivalót. Ezt onnan tudom, hogy én is vittem neki.

A tanyán volt egy fáskamra, fölötte pedig lakásra szolgáló helyiség, nem pedig az istálló. Poloskák voltak benne.

Abban az istállóban, ahol az alperes aludt, semmije sem volt, amivel betakarózhatott volna. Rendesen, ha valaki Újvidék külterületén lévő tanyán műveli a földet, amely mindössze 4–5 percre van a háztól, akkor a saját házába megy aludni, nem pedig az állatokkal alszik.

A felperes jogi képviselője kifogást emel a tanú vallomása ellen, azt állítva, hogy elfogult, mert az alperesnél dolgozott.

A tanú 120 dinárt kér kiesett munkabér címén.

A bíróság meghozza a következő

VÉGZÉST

A bíróság 120 dinárt ítél meg a tanúnak, és kötelezi az alperest, hogy ezt az összeget 8 napon belül fizesse meg, végrehajtás terhe mellett.

A bíróság megállapítja, hogy az alperes a bíróság épületében kifizette a tanúnak a 120 dinárt.

BICOK MARGIT tanú (az iratban: Bicok Margita)

Andrija lánya, 1932-ben született Csúrogon, lakcíme: Újvidék, Teodora Kračuna 2., a felekkel nem rokon, a figyelmeztetést követően előadja:

Magyar vagyok, de jól beszélek szerbhorvátul.

Hat éve ismerem a feleket. Nekem is volt saját földem Újvidék külterületén, az ő földjük közelében. Így ismertem meg őket. Az alperes azt mondta nekem, hogy a házassága a felperessel kezdettől fogva megromlott, állandó nézeteltérések voltak közöttük. A felperes arra panaszkodott nekem, hogy az alperes korábban ivott, az alperes pedig arra panaszkodott nekem, hogy a felperes arrogáns és szexuálisan érdektelen.

Tudom, hogy a felperes nagyon szorgalmas nő. A darálóban dolgozik, de a földet nem művelte. A kapcsolatuk azonban nagyon különös volt. Az alperes levágta a disznókat és elvitte a saját családjához, maga pedig pacalból és csülökből főzött magának ebédet. Másrészt egy alkalommal a felperes eladott húst az alperesnek, körülbelül egy kilogrammot. Nyilvánvaló, hogy közöttük sem kölcsönös gondoskodás, sem a házasságban szokásos viszony nem volt jelen.

Tavaly az alperes megbetegedett, ezért szekeret küldtem érte, hogy kórházba vigyék. Súlyos beteg volt. Sem a saját házában, sem a tanyán nem találtam meg, hanem egy harmadik házban, rettenetes állapotban. A felperes félreértette az alperes kórházba szállításában és hazahozatalában vállalt szerepemet, és sértegetett engem, nem fogadva el az elesett beteg ember iránti tisztán emberi hozzáállásomat. Amíg kórházban volt, segítettem a disznók etetésében. Mindig jó viszonyban voltunk, mint

4. oldal

... szomszédok. Szükség idején kölcsönadtunk egymásnak pénzt, és azt becsületesen vissza is fizettük.

Annak a háznak a tulajdonosa, ahol az alperes feküdt, szólt nekem, hogy menjek az alperesért; a felperes ezt nem tette meg, noha tudta, hol van az alperes és hogy beteg. Ez közvetlen közelben volt, három háznyira a felperes házától.

Az alperes a vásárolt hússal kapcsolatban azt mondta nekem, hogy azt a húst a törvényes feleségétől vásárolta. Amikor beteg volt, még a kórház előtt, az alperes nem Bicokkal élt házasságon kívül, hanem Cvitával, akitől házasságon kívüli gyermeke van.

Nincs több kérdés.

A tanú költséget nem kér.

A bíróság meghozza a következő

VÉGZÉST

A bíróság megkeresés útján hallgatja meg GABRIĆ MIKLÓS és ETELKA (az iratban: Gabrić Mikloš és Etelka) tanúkat a Szabadkai Községi Bíróság előtt.

A főtárgyalást határozatlan időre elhalasztják.

Az új tárgyalást a megkeresés beérkezése után tűzik ki.

Befejezve 9:45 órakor.

5. oldal

SZABADKAI KÖZSÉGI BÍRÓSÁG
Ügyszám: Pom.55/77

JEGYZŐKÖNYV

felvéve a Szabadkai Községi Bíróság előtt 1977. június 8-án, nemperes ügyben

A BÍRÓSÁG RÉSZÉRŐL JELEN VANNAK:
Zvonimir Budimir – bíró
Tonka Malagurski – jegyzőkönyvvezető

TÁRGY: az Újvidéki Körzeti Bíróság megkeresése, P.1642/76. szám

Megállapítást nyer, hogy minden megidézett személy megjelent, kivéve Lukács Ágoston (az iratban: Lukač Agošton) ügyvédet és Helena Uzelac ügyvédet, akiket szabályszerűen idéztek; a felek kijelentik, hogy ők a mai tárgyaláson nem fognak megjelenni.

A tanúk kijelentik, hogy jól értik a szerbhorvát nyelvet, tolmácsot nem kérnek.

A bíróság meghozza a következő

VÉGZÉST

Tanúként Gabrić Etelkát és Gabrić Miklós tanút hallgatja ki.

GABRIĆ ETELKA TANÚ

Háztartásbeli, Topolyán született, Pala lánya, 70 éves, lakcíme: Szabadka, Ivana Meštrovića 23., a felekkel nem rokon, figyelmeztetés után előadja:

A feleket viszonylag felületesen ismerem, mivel nem látogattuk egymást, és a felperest egyetlen, körülbelül háromórás beszélgetésből ismerem; ez volt az egyetlen kapcsolatunk. Az alperessel körülbelül tíz alkalommal érintkeztünk, azonban ez mind más kérdésekre korlátozódott, közös életükről pedig kevés szó esett. Az említett beszélgetés során a felperes panaszkodott nekem az alperesre és annak viselkedésére, de konkrétan semmit sem mondott arról, hogy miért; minden arra futott ki, hogy már hosszabb ideje nem élnek jól együtt, és ahogy én megértettem, a fő kérdés a pénzügyek körül forgott, vagyis hogy miért vásárolta meg tőlünk a gyümölcsöst.

Életükből különösebb részleteket nem ismerek.

Még meg is próbáltam meggyőzni a felperest, hogy béküljön ki az alperessel és találjanak közös hangot, azonban ő azt mondta nekem, hogy ez lehetetlen. Nem erőltettem a részleteket, és ő sem nyilatkozott arról, hogy pontosan mely külön okok miatt nem jó a házasságuk.

Nincs kérdés.

6. oldal

GABRIĆ NIKOLA TANÚ

Nyugdíjas, Szabadkán született, Paja fia, 72 éves, lakcíme: Szabadka, Ivana Meštrovića 23., a felekkel nem rokon, figyelmeztetés után előadja:

A feleket meglehetősen felületesen ismerem, és Pált onnan ismerem, hogy vett tőlünk egy gyümölcsöst házzal együtt, a felperest pedig onnan, hogy az adásvétel után eljött hozzánk információt kérni, mivel az alperes tőlünk vásárolta meg ezt az ingatlant. Amikor az alperes tárgyalni jött, magával hozott egy kisgyermeket, akiről azt mondta, hogy „örökbe fogadta” (megjegyzés: Pál itt nyilván nem szigorú jogi értelemben használja az „örökbe fogadta” kifejezést, hanem köznyelvi értelemben, vagyis úgy, hogy a gyermeket magához vette; ezt a következő szavai is megerősítik), és hogy a gyermeket egy náluk dolgozó nővel nemzette. Azt is mondta továbbá, hogy nős, és ettől a feleségétől már felnőtt gyermekei vannak. A következő alkalommal, amikor láttuk őt, és amikor megmondtuk neki, hogy a felesége járt nálunk, azt mondta nekünk, hogy neki az asszony korábban sem volt szükséges, ezért, ahogy ő mondta, „más nővel vétkezett és gyermeke lett”.

A felperest, mint mondtam, onnan ismerem, hogy érdeklődött, miután eladtuk az ingatlant az alperesnek, és ez volt az egyetlen kapcsolat köztünk. Ekkor azt mondta nekünk, hogy az alperes a házassági közösség fennállása alatt más nőkkel is kapcsolatot tartott fenn, és hogy ez olyan mértékben megzavarta házassági viszonyukat, hogy mi valóban megpróbáltuk őt meggyőzni a kibékülésről, de ez sikertelen maradt, mert azt állította, hogy az alperessel való kibékülés lehetetlen, és ezt kategorikusan állította; ebből megértettük, hogy valóban többé nem akar az alperessel élni.

Nincs kérdés és nincs észrevétel.

Befejezve 12:30-kor.

Bíró,
[aláírás]

Felek:
[Lakatos Vera aláírása]
[Lakatos Pál aláírása]

Jegyzőkönyvvezető:
[aláírás]

SZABADKAI KÖZSÉGI BÍRÓSÁG
Ügyszám: Pom.55/77

AZ ÚJVIDÉKI KÖRZETI BÍRÓSÁGNAK

ÚJVIDÉK

Hiv. szám: P.1642/76

A megkeresés teljesítése folytán az ügyben Gabrić Nikola és mások tanúvallomásait tartalmazó jegyzőkönyvet további eljárás céljából megküldjük a címzettnek.

Szabadka, 1977. június 8.

Bíró,
Zvonimir Budimir s. k.

A kiadmány hiteléül
[a bírósági pecséten átnyúló aláírás]

Megjegyzés: Az eredetiben az „ingatlan” szót a második bekezdésben gépelt jelekkel felülírták, hogy áthúzásként hasson; itt ezt az olvashatóság érdekében egységesítettük. Az Újvidéki Körzeti Bíróság 1977. június 13-i bélyegzőjét, amely az oldal közepére került, a szöveg áttekinthetősége érdekében kihagytuk.

7. oldal

P-1642/76. számú ügy

A főtárgyalás jegyzőkönyve

Felvéve 1977. június 28-án az Újvidéki Községi Bíróság előtt.

A tanács összetétele:
A tanács elnöke: Nikola Stepić
Ülnökbírák: Kovačević Jovan, Šućak Milan
Jegyzőkönyvvezető: Janošević Miomira

Felek:
Felperes: Lakatos Vera, Újvidék
Jogi képviselő: Lukács Ágoston ügyvéd

Alperes: Lakatos Pál, Újvidék
Jogi képviselő: Helena Uzelac ügyvéd

Tárgy: házasság felbontása

A tárgyalás kezdete: 11 óra.

A tárgyalás nyilvános.

A tanács elnöke megnyitja a főtárgyalást, ismerteti az ügy tárgyát, és megállapítja, hogy megjelentek:

A felperesi oldal részéről: személyesen, valamint Ilijić Raduško ügyvéd, Lukács Ágoston ügyvéd helyetteseként.

Az alperesi oldal részéről: személyesen.

A többi megidézett személy nem jelent meg.

A felperes fenntartja a keresetet és a kereseti kérelmet.

Az alperes fenntartja a védekezés korábbi állításait. Ezen túlmenően viszontkeresetet terjeszt elő, és azt kéri, hogy a bíróság a házasságot a felperes-viszontalperes kizárólagos vétkessége miatt bontsa fel.

8. oldal

2. oldal

A viszontkereset bizonyítékait a már kihallgatott tanúkra alapítja, ezen felül pedig 8 napon belül megadja új tanúk nevét, akik ismerik a felperes vele szembeni felróható magatartását.

A bíróság meghozza a következő

VÉGZÉST

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 8 napon belül terjessze elő a viszontkeresetben foglalt állítások bizonyítékait.

A főtárgyalást határozatlan időre tűzik ki; új időpontot a beadvány beérkezése, illetve a 8 napos határidő letelte után fognak kitűzni.

Befejezve 12 órakor.

A tanács elnöke – bíró
[aláírás]

Felek
[aláírások]

Jegyzőkönyvvezető
[aláírás]

Belső feljegyzés: 1977. szeptember 1.
Újvidék, 1977. június 28.
[aláírás]

9. oldal

[Kézírás fent balra: Eb. 1. IX]
[Bélyegző és aláírás fent jobbra; látható dátum: 1977. július 1.; látható szám: 118]

KÖRZETI BÍRÓSÁG
ÚJVIDÉK

Felperes: LAKATOS VERA, ÚJVIDÉK
[Ügyvédi bélyegző: ÜGYVÉD / UZELAC HELENA / ÚJVIDÉK / Vojvođanskih brigada 10 - Tel. 43-100]

Alperes: LAKATOS PÁL, ÚJVIDÉK

BEADVÁNY

a P. 1642/76. számú ügyben

A fenti számú jogügyben az alperes a következő tanú kihallgatását indítványozza:

1. Vukadinović Magdalena, Újvidék, Majka Jevrosima tér 1., a viszontkeresetében előadott körülmények bizonyítására.

Mivel az alperes úgy véli, hogy a házasság felbontásáért kizárólag a felperes felelős, aki őt éveken át elhanyagolta, és teljes 10 éven át egyáltalán nem gondoskodott róla, sem nem ápolta, indítványozza, hogy a bíróság hozza meg a következő

ÍTÉLETET

A Lakatos Veraz újvidéki és Lakatos Pál újvidéki felek között létrejött házasságot a SAP Vajdaság házassági törvényének 62. cikke alapján Lakatos Vera felperes vétkessége miatt fel kell bontani, és őt kötelezni kell arra, hogy az alperes részére 15 napon belül, végrehajtás terhe mellett, megfizesse a perköltséget.

Újvidék, 1977. június 30.

Lakatos Pál

10. oldal

P-1642/76. számú ügy

A főtárgyalás jegyzőkönyve

Felvéve 1977. október 6-án az Újvidéki Községi Bíróság előtt.

A tanács összetétele:
A tanács elnöke: Nikola Stepić
Ülnökbírák: Milovanović Vera, Pantelić Miloš
Jegyzőkönyvvezető: Julijana Marić

Felek:
Felperes: Lakatos Vera, Újvidékről, akit Lukács Ágoston ügyvéd képvisel
Alperes: Lakatos Pál, Újvidékről, akit Helena Uzelac ügyvéd képvisel

Tárgy: házasság felbontása

A tárgyalás kezdete: 8:30.

A tárgyalás TITKOS.

A tanács elnöke megnyitja a főtárgyalást, ismerteti az eljárás tárgyát, és megállapítja, hogy megjelentek:

A felperesi oldal részéről: személyesen, valamint Lukács Ágoston temerini ügyvéd.

Az alperesi oldal részéről: személyesen, valamint Helena Uzelac újvidéki ügyvéd.

A többi megidézett személy nem jelent meg.

A tanács összetételének megváltozása miatt a főtárgyalás újrakezdődik.

A felek indítványára és hozzájárulásával a bíróság a már felvett bizonyítást nem ismétli meg, hanem felolvassa azoknak a főtárgyalásoknak a jegyzőkönyveit, amelyeken a bizonyítás lefolyt.

Megjegyzés: A nyomtatott űrlapon a „nyilvános” szó felül lett gépelve, és helyére a „TITKOS” megjelölés került.

11. oldal

2. oldal

A felperes jogi képviselője fenntartja a keresetet és a kereseti kérelmet.

Az alperes jogi képviselője fenntartja a védekezés és a viszontkereset korábbi előadásait.

Mindkét fél az ellenérdekű fél kizárólagos vétkességét kéri megállapítani.

A felperes jogi képviselője azzal indokolja a házasság felbontására irányuló kérelmet, hogy álláspontja szerint az a tény, hogy az alperes a házasság fennállása alatt házasságon kívüli gyermeket nemzett, az ő felróható magatartására utal, és ez vezetett a házassági kapcsolat megromlásához. Külön hangsúlyozza, hogy a vétkesség megállapítása szükséges a lakáshasználati jog jogosultjának megállapítására irányuló további eljárásokhoz is, amelyekben a vétkesség jelentős szerepet játszik.

Az alperes jogi képviselője szintén a felperes vétkességéhez ragaszkodik. Azt állítja, hogy a felperes 1968 óta szexuálisan visszautasította őt, amikor áttért egy új vallásra, amely tiltja a férfi és nő közötti nemi kapcsolatot. Azt állítja, hogy 1971-ben kidobta őt a házból, ezért az alperesnek a saját maga által épített tanyán kellett laknia. Teljesen elszakítva, szívbetegként, önmagára utalva, valóban együtt kezdett élni egy másik nővel, akitől gyermeke született.

Betegsége miatt Bácsszőlősön gyümölcsöst is vásároltak, majd bérbe adták, mivel azt maga nem tudja művelni. Visszatért Újvidékre, és a felek házának istállójában lakik annak ellenére, hogy a ház egyik szobája teljesen üres. A felek gyermekei ismerik ezt a helyzetet; sőt a felek lánya neveli az alperes gyermekét, mert érzi a helyzetet és a felperes hibáját a vele szembeni viszonyban. Indítványozza a felek gyermekeinek tanúkénti kihallgatását, mégpedig KOPLJAN RÓZSIKÁÉT, Zadruga 25, Újvidék. A tanú betegsége miatt eláll Vukadinović Magdalena kihallgatásától.

A bíróság meghozza a következő

VÉGZÉST

Vukadinović Magdalena tanút nem hallgatják ki.

A felperes jogi képviselője vitatja a védelem állításait annyiban, amennyiben azok ellentétesek a felperesi oldal állításaival. Mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a házastársi kapcsolatok megszakadása 1975-ben, nem pedig 1971-ben következett be, és mégpedig az alperes házasságon kívüli gyermeke miatt. Az ok tehát erkölcsi, nem pedig anyagi természetű. Azt állítja, hogy az alperes Bácsszőlősön egy hatszobás házban él, amelynek egyik részét ingyenesen a testvérének adta. Újvidékre csak időnként jön be, és az istállóban alszik, különösen azért, mert a ház kicsi, és sem a felperes, sem a vele a házban élő gyermekei szükségleteit nem elégíti ki.

A felek között nem vitás, hogy az alperes a kiskorú István tartására havi 700 dinárt fizet. Az sem vitás, hogy a felperes a garázsok és a mosóhelyiség bérbeadásából havi nettó 860 dinárt kap, erre évi 940 dinár adót fizet, illetve havi 78 dinárt, így ezen a jogcímen a tiszta jövedelem 782 dinár, vagyis fejenként havi 390 dinár. Kölcsönös megállapodás alapján ez az összeg...

12. oldal

3. oldal

... az alperes részesedése volt a kiskorú István tartásában, havi 390 dinár összegben. Mivel nem vitás az alperes havi 700 dináros tartási kötelezettsége a kiskorú István után, az alperes fennmaradó kötelezettsége az, hogy a kiskorú István tartásához való hozzájárulása saját részeként havi 310 dinárt fizessen, a kereset benyújtásának napjától kezdődően, és ezt követően mindaddig, amíg a törvényi feltételek fennállnak.

A bíróság meghozza a következő

VÉGZÉST

A főtárgyalást 1977. október 21. napjára halasztják el, 9 órai kezdettel; erre a feleket és a felek jogi képviselőit e végzés kihirdetésével idézik a meghallgatásuk céljából, míg tanúként a bíróság írásban idézi meg:

1. Lakatos Irén, valamint
2. Lakatos Istvánt, a felperes címéről, továbbá
3. Kopljan Rózsikát, Zadruga 25., Újvidék címről.

Befejezve 9:40 órakor.

A tanács elnöke – bíró
[aláírás]

Jegyzőkönyvvezető
[aláírás]

Felek
[Lukács Ágoston aláírása]
[aláírás]
[Lakatos aláírása]
[Lakatos Vera aláírása]

Megjegyzés: Az 1., 2. és 3. sorszám mellett a tanúk felsorolásában kézzel beírt pipák láthatók. A szöveg jobb oldalának felső részén egy kézzel húzott vonal/jelölés is található.

13. oldal

P-1642/76. számú ügy

A főtárgyalás jegyzőkönyve

Felvéve 1977. október 21-én az Újvidéki Körzeti Bíróság előtt.

A tanács összetétele:
A tanács elnöke: Nikola Stepić
Ülnökbírák: Milovanović Vera, Pantelić Miloš
Jegyzőkönyvvezető: Julijana Marić

Felek:
Felperes: Lakatos Vera, Újvidék, akit Lukács Ágoston ügyvéd képvisel
Alperes: Lakatos Pál, Bácsszőlősről, akit Helena Uzelac ügyvéd képvisel

Tárgy: házasság felbontása

A tárgyalás kezdete: 9 óra.

A tárgyalás TITKOS.

A tanács elnöke megnyitja a főtárgyalást, ismerteti az eljárás tárgyát, és megállapítja, hogy megjelentek:

A felperesi oldal részéről: személyesen, valamint Lukács Ágoston temerini ügyvéd.

Az alperesi oldal részéről: személyesen, valamint Helena Uzelac újvidéki ügyvéd.

A többi megidézett személy nem jelent meg.

A tanács összetételének megváltozása miatt a főtárgyalás újrakezdődik.

A felek indítványára és hozzájárulásával a bíróság a már felvett bizonyítást nem ismétli meg, hanem felolvassa azoknak a tárgyalásoknak a jegyzőkönyveit, amelyeken a bizonyítás lefolyt.

Megjegyzés: A nyomtatott űrlapon a „nyilvános” szó felül lett gépelve, és helyére a „TITKOS” megjelölés került. Ezenkívül a bíróság megnevezésében a nyomtatott „községi” szó át lett húzva, így a jegyzőkönyv a Körzeti Bíróság előtt felvettként marad fenn.

14. oldal

2. oldal

A bíróság kérdésére a felek és a tanúk kijelentik, hogy jól beszélik a szerbhorvát nyelvet, és a perben nincs szükségük tolmácsra.

Lakatos Irén, Lakatos István és Kopljan Rózsika tanúkat tájékoztatták a polgári perrendtartás 238. cikke szerinti kedvezményről. Lakatos Irén és Lakatos István kijelentik, hogy élnek a 238. cikk szerinti kedvezménnyel, és nem kívánnak vallomást tenni.

Kopljan Rózsika tanú, a felek gyermeke, kijelenti, hogy vallomást kíván tenni.

A bíróság meghozza a következő

VÉGZÉST

Kopljan Rózsikát meghallgatják.

KOPLJAN RÓZSIKA, azaz RÓZSA TANÚ

Pál lánya, 1955-ben született Újvidéken, háztartásbeli, nyolcosztályos iskolát végzett, lakcíme: Újvidék, Zadruga 35, előadja:

Amennyire tudom, a szüleim már régen nem jönnek ki egymással, valahol 7–8 éve. Tudom, hogy nézeteltérések voltak a lánygyermekek iskoláztatása körül, mert apám ellenezte az iskoláztatást, anyám viszont támogatta. Legalább hat éve külön élnek. Anyám vezeti a darálót, apám pedig a kertet vezette. Gazdaságilag is szétváltak; mindegyiküknek megvoltak a maga bevételei és kiadásai, és azokat maga kezelte. Az a benyomásom, hogy ez eleinte az adózás miatt történt, hogy mindenki tudja, mi kié, később pedig szokássá vált. Hivatalosan együtt éltek. Pénzt kölcsönöztek egymásnak, attól függően, hogy kinek mire volt szüksége.

Tudom, hogy a felperes pénzt, illetve a kert jövedelmét követelte, az alperes azonban nem hozott pénzt, mert a kert gyakran nem termett, így csak terményt hozott, ami a felperesnek nem volt elegendő.

A kölcsönös ellenszenvük mély, és amint tőlük hallottam, már a házasság első évére nyúlik vissza, amelyet ennek ellenére a gyermekek miatt fenntartottak.

Tudom, hogy az alperesnek gyermeke született egy napszámosnőtől. Beszélt nekem arról a gyermekről és arról a kapcsolatról a napszámosnővel. Azt mondta, hogy kénytelen volt vele élni, mert nem volt senki, aki segítsen neki a tanyán, különösen mivel beteg volt. Megszerette a gyermeket. A gyermek nálam van felügyelet alatt. Havi 1.000 dinárt fizet nekem. Időnként gyümölcsöt, zöldséget és húst hoz.

Amíg az alperes a tanyán volt, a felperes nem főzött neki, és ételt sem vitt neki. Én öt évvel ezelőtt költöztem el otthonról. Amíg még otthon voltam, és az alperes a tanyán tartózkodott, amikor Újvidékre jött, a házban aludt. Azt hallottam, hogy körülbelül egy éve, amikor hazajön Újvidékre, az istállóban alszik.

A kerti kunyhó, amelyet az alperes művelt, vesszőből volt, sárral betapasztva. Hideg volt, és téli lakhatásra alkalmatlan.

15. oldal

3. oldal

Amikor az alperes az intézeti kórházban volt, tudom, hogy az anya csak egyszer látogatta meg. Amennyire emlékszem, az apa betegsége idején nem a felperes-anya vezette a kerti munkákat, hanem az alperes testvére.

Az alperes még egyszer volt kórházban; utoljára a bátyám, István vitte be.

Két évvel ezelőtt tudom, hogy apám egy hizlalt malacot hozott a házhoz levágásra. Hogy ezt megelőzően is hozott-e ilyet, nem tudom, mert akkor a Német Szövetségi Köztársaságban voltam.

A házasság egyébként is ingatag volt, de amikor megszületett a házasságon kívüli gyermek, a viszonyok teljesen felbomlottak. A felperes azt állította, hogy ennek nem kellett volna megtörténnie, az alperes pedig azt állította, hogy ennek meg kellett történnie, mert beteg volt, egyedül volt, segítség nélkül, és nem volt más kiútja.

A felperes jogi képviselője kifogást emel a tanú vallomása ellen annyiban, amennyiben az ellentétes a keresetben foglaltakkal. Külön hangsúlyozza, hogy a tanú azért beszél így, mert az alperes megígérte neki a ház felének használatát, ha megnyeri ezt a pert.

A tanú tagadja a felperes jogi képviselőjének ezeket a vádjait.

A bíróság meghozza a következő

VÉGZÉST

A főtárgyalást 1977. október 26. napjára halasztják el, 9:30 órai kezdettel, amelyre a feleket és jogi képviselőiket e végzés kihirdetésével idézik meg meghallgatásuk céljából.

Befejezve 10 órakor.

16. oldal

P-1642/76. számú ügy

A főtárgyalás jegyzőkönyve

Felvéve 1977. október 26-án az Újvidéki Körzeti Bíróság előtt.

A tanács összetétele:
A tanács elnöke: Nikola Stepić
Ülnökbírák: Popović Sofija, Petrović Lazar
Jegyzőkönyvvezető: Julijana Marić

Felek:
Felperes: Lakatos Vera, Újvidékről, akit Lukács Ágoston ügyvéd képvisel
Alperes: Lakatos Pál Újvidékről, akit Helena Uzelac ügyvéd képvisel

Tárgy: házasság felbontása

A tárgyalás kezdete: 10:20.

A tárgyalás TITKOS.

A tanács elnöke megnyitja a főtárgyalást, ismerteti az ügy tárgyát, és megállapítja, hogy megjelentek:

A felperesi oldal részéről: személyesen, valamint Lukács Ágoston temerini ügyvéd.

Az alperesi oldal részéről: személyesen, valamint Vukadin Popović újvidéki ügyvéd, Helena Uzelac újvidéki ügyvéd helyetteseként.

A többi megidézett személy nem jelent meg.

A tanács összetételének megváltozása miatt a főtárgyalás újrakezdődik.

A felek indítványára és hozzájárulásával a bíróság a már felvett bizonyítást nem ismétli meg, hanem felolvassa azoknak a tárgyalásoknak a jegyzőkönyveit, amelyeken a bizonyítás lefolyt.

A felperes jogi képviselője fenntartja a keresetet és a kereseti kérelmet.

Az alperes jogi képviselője fenntartja a védelem állításait.

Megjegyzés: A fejlécben az alacsonyabb fokú bíróság nyomtatott megjelölését áthúzták, így a jegyzőkönyv a Körzeti Bíróság előtt felvettként marad fenn. A „nyilvános” szó felül lett gépelve, és helyére a „TITKOS” megjelölés került.

17. oldal

2. oldal

A bíróság meghozza a következő

VÉGZÉST

A feleket hallgatják meg.

LAKATOS VERA FELPERES

született Gulyás (az iratban: Guljaš), Gulyás Stevan lánya, 1931. február 22-én született Zentán, magyar nő, nyolc osztályt végzett, első házasság, e házasságból három gyermek anyja, lakcíme: Újvidék, Trg Majke Jevrosime 3., előadja:

Az alperes 1955-ben kezdett inni. Ez eleinte ártalmatlannak tűnt, mert kedves részeg volt. Amikor azonban elhatalmasodott rajta, 1957-ben alkoholizmus miatt kezelésre szorult. A kezelés ellenére nem hagyta abba az ivást, ezért 1966-ban ismét kezelték, sikertelenül. Emiatt veszekedtünk, különösen azért, mert ez kiadásokat jelentett. Elkez­dett megcsalni más nőkkel is, amiről a szomszédok értesítettek. Emiatt is veszekedtünk, különösen azért, mert az alperes ok nélkül féltékeny volt. Mindez ahhoz vezetett, hogy eltávolodtunk egymástól, mert csak formális házasságban éltünk a gyermekek miatt.

1966-tól megegyezés szerint én vittem a daráló körüli ügyeket, az alperes pedig a földet művelte. Kezdetben a bevételeket és kiadásokat közös kasszába tettük. 1972-ben vagy 1973-ban azonban gazdaságilag is különváltunk. Idejének nagy részét az Újvidék környéki földeken töltötte, én pedig a darálóban voltam. Hazajárt, de gazdaságilag különváltunk, úgyhogy a földdel kapcsolatos minden bevételt és kiadást az alperes kezelte, én pedig a darálóét.

1973-tól kezdve többet tartózkodott a földeken, mint a házban; ritkán járt haza aludni. Az alperes vesszőből és sárból kunyhót épített, két helyiséggel, és főként ott lakott. Együtt kezdett élni egy másik nővel, és vele fia született. A gyermek születése után teljes egyet nem értés alakult ki; velem sem aludt többé, semmiféle kapcsolatunk nem maradt.

Nincs kérdés.

LAKATOS PÁL ALPERES

István fia (az iratban: Stjepan), 1928. január 25-én született Herkóca faluban, Ruma községben, földműves, magyar, egy osztályt végzett az általános iskolából, lakcíme: Újvidék, Trg Majke Jevrosime 3., előadja:

A felperes kezdettől fogva durva volt velem szemben. Önkényes és nehéz természetű volt; mindig az ő akarata szerint kellett történnie mindennek. 1956-ban vagy 1957-ben szexuálisan elutasítani kezdett, ezért inni kezdtem és meg is csaltam. Veszekedtünk, a felperes pedig sértegetett engem, azt mondva, hogy egy paraszt vagyok...

18. oldal

3. oldal

... egy osztályos általános iskolai végzettséggel. Gazdálkodási kérdésekben sem értettünk egyet. 1968-ban azt rendelte, hogy én viseljem gondját a földnek, ő pedig a darálónak, így akkor gazdaságilag is különváltunk. Felszámította nekem a sertéseknek való darát, noha a kukorica a mi földünkről származott, a daráló pedig a miénk volt; ezen felül hizlalt sertéseket vittem haza. Ez a viszony a gyermekeinkre is kihatott, ezért amikor 1971-ben a földeken voltak, hét napra napszámosként fizettem őket. 1973-ban megszűnt a nemi életünk. Ritkán jártam haza. A kórházból való távozás után, mindenki által elhagyatva, miközben a gyerekek iskolai szüneten voltak, még nem gyógyulva, együtt kezdtem élni egy másik nővel, egy földeken dolgozó munkásnővel. Fiút nemzettem vele. Miután az újvidéki községi tanács kisajátította a földet, amelyért 120.000 dinár kártalanítást kaptam, 1976 márciusában két hold földet — gyümölcsöst — és egy épületet vettem Bácsszőlősön 245.000 dinárért. A vételárat még nem fizettem ki. Beteg vagyok, fizetem a föld — a gyümölcsös — megművelését, és amennyit csak tudok, dolgozom a gyümölcs eladása és szállítása körül. Mióta 1968-tól a földművelésre álltam rá, a felperes nem hozott nekem ételt, és nem is mosott rám, 1973-tól kezdve pedig már átöltözni sem tudtam. A földön mostunk. Ott főztünk is, és ebben segített Cvita is, az a nő, akivel együtt éltem.

Kétszer voltam kórházi kezelésen, 1973-ban, amikor a felperes időnként meglátogatott, másodszor pedig 1976-ban, amikor súlyosan megbetegedtem. Egyszer eljött, amikor a sokkszobában voltam, és megkérdezte, mit hagyok rá a vagyonból; kidobtam. Amikor két hét után felépültem, újra eljött, és megkérdezte, hogyan javíthatná ki korábbi viselkedését. Azt mondtam neki: sehogy, és hogy többé nincs köztünk semmiféle kapcsolat.

A bíróság felolvassa Zenta város NOO házassági anyakönyvének 231/51 számú, 1951. november 17-i kivonatát; felolvassaz Újvidék község születési anyakönyvének 1595/62 számú, 1962. augusztus 3-i kivonatát; felolvassa az újvidéki Svetozar Marković „Toza” Általános Iskola igazolását; felolvassa az újvidéki községi tanács 05-437/2-1317 számú, 1975. december 23-i igazolását.

A feleknek nincs további bizonyítási indítványuk.

A bíróság meghozza a következő

VÉGZÉST

A bizonyítási eljárás befejeződött.
A főtárgyalást berekesztik.
Az ítéletet írásban hozzák meg.
Befejezve 11:35 órakor.

Megjegyzés: Az eredetiben több betű egymásra lett gépelve, ezért elmosódottnak tűnik. A bizonyítékok felolvasásánál az eredetiben olvashatatlanul gépelt „čitanvere- / nje” szerepel a várt „čita uvere- / nje” helyett.

19. oldal

Ítélet a nép nevében

ÚJVIDÉKI KÖRZETI BÍRÓSÁG
Ügyszám: P-1642/76
Keltezés: 1977. október 26.

[Téglalap alakú bélyegző: iktatva a községi bíróságon; kézzel beírva 1977. december 4.; aláírás]
[Kézzel írva: XIII - A - 6]

Az Újvidéki Körzeti Bíróság Nikola Stepić bíró mint a tanács elnöke, valamint Popović Sofija és Petrović Lazar ülnökbírák mint a tanács tagjai összetételében, a felperes Lakatos Vera, Újvidék, Trg Majke Jevrosime 3., akit Lukács Ágoston temerini ügyvéd képvisel, és az alperes Lakatos Pál, Újvidék, Trg Majke Jevrosime 3., akit Helena Uzelac újvidéki ügyvéd képvisel, közötti házasság felbontása iránti perben, amelynek illetékértéke 2.000 dinár, 1977. október 26-án, nyilvános kihirdetés nélkül, a következő:

ÍTÉLETET

hozza:

I – A Zenta város NOO anyakönyvvezetője előtt 1951. november 17-én megkötött, a házassági anyakönyv 231/1951. száma alatt bejegyzett házasság Lakatos Pál, István fia, 1928. január 25-én született Herkócán, Ruma községben, valamint Lakatos Vera-Terézia, született Gulyás, Gulyás Stevan lánya, 1931. február 22-én született Zentán között, a SAP Vajdaság házassági törvényének 60. és 62. cikke alapján A BÍRÓSÁG ÁLTAL FELBONTATIK, a felek kölcsönös vétkessége miatt.

II – A felek kiskorú gyermeke, Lakatos István, aki 1962. augusztus 3-án született Újvidéken, A BÍRÓSÁG ÁLTAL az anyának, Lakatos Vera-Teréziának, született Gulyásnak adatatik gondozásra, nevelésre és eltartásra.

III – Az alperes, Lakatos Pál, mint apa, köteles fia, István tartásához való hozzájárulása részeként havi 310 dinárt fizetni 1976. november 16-tól, a kereset benyújtásának napjától kezdődően, mindaddig, amíg a törvényi feltételek fennállnak, minden hónap tizedik napjáig előre, a gyermek anyja, Lakatos Vera-Terézia, született Gulyás kezéhez; az esedékes részleteket egy összegben 15 napon belül kell megfizetni, mindezt végrehajtás terhe mellett.

IV – Mindegyik fél maga viseli saját költségeit.

20. oldal

2. oldal

Indokolás

Az 1976. november 16-án benyújtott keresetben a felperes előadta, hogy a hosszú házasságban a házastársak között elidegenedés következett be, különösen azért, mert gazdaságilag és térben is különváltak, mivel az alperes a földet művelte, a felperes pedig a daráló körüli ügyeket vitte; továbbá, hogy az alperes együtt kezdett élni egy másik nővel, akitől gyermeke született, ezért kérte, hogy a bíróság a házasságot az alperes kizárólagos vétkessége miatt bontsa fel. A gyermek — a kiskorú István — tartására vonatkozó kérelmét a főtárgyalás 1977. október 6-i ülésén pontosította. A keresetben azt is kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a perköltség megfizetésére.

Az alperes a házasság felbontását nem ellenezte, de azt kérte, hogy a bíróság kölcsönös vétkességet állapítson meg, mert a házasság felbontásáért a felperes is felelős. A kiskorú István tartása tekintetében egyetértett a 1977. október 6-án pontosított kérelemmel.

A házastársak kibékítése nem sikerült, mert a felek kategorikusan kérik a házasság felbontását, különösen azért, mert külön élnek, és az alperesnek házasságon kívüli gyermeke van.

A bíróság a bizonyítási eljárást Zenta város NO anyakönyvi hivatalának 231/1951. számú házassági anyakönyvi kivonatának, Újvidék község 1595/62. számú, 1962. augusztus 3-i születési anyakönyvi kivonatának, az újvidéki „Svetozar Marković-Toza” Általános Iskola 1976. XI. 3-i igazolásának, az újvidéki SO 05-437/2-1317. számú, 1975. december 23-i igazolásának felolvasásával, a felek meghallgatásával, Mojsinov Spasa, Dimić Erzsébet (az iratban: Dimić Eržebet), Miletić Cvita, Mijatović Đorđe, Fekete Franja, Bicok Margit tanúk meghallgatásával, Gabrić Etelka és Gabrić Nikola megkeresés útján történt meghallgatásával, valamint Kopljan Rózsa tanú meghallgatásával folytatta le, és az így lefolytatott bizonyítás, valamint a felek között nem vitás körülmények alapján a következő TÉNYÁLLÁST állapította meg:

A felek 1951. november 17-én kötöttek házasságot Zenta város NO anyakönyvvezetője előtt. A házasságból három gyermek született, közülük kettő már nagykorú; a kiskorú Lakatos István 1962. augusztus 3-án született.

A házasság kezdetétől fogva nézeteltérések támadtak a felek eltérő természete miatt. A felperes önkényes, parancsolgatásra hajlamos, erősebb személyiség, szexuálisan érdektelen, aki nem tűrte az alperes időnkénti lerészegedését, amely kezdetben még számára is szimpatikus volt, később azonban alkoholizmussá fejlődött. Az alperest alkoholizmus miatt kezelték, sikertelenül, ami mind veszekedésekhez és a házastársak eltávolodásához vezetett, úgyhogy az alperes egyre inkább magába zárkózott és más nőkkel csalta meg a felperest, amit ez utóbbi nem tűrt. Sértette őt, parasztnak nevezte (pejoratív értelemben), fizikailag bántalmazta és betörte az orrát. Az ilyen viszonyok gazdasági különváláshoz is vezettek. To...

21. oldal

3. oldal

... 1968-tól a felperes vette át a darálóhoz kapcsolódó gazdálkodást, az alperes pedig az Újvidéktől mintegy 4 km-re fekvő földet művelte. Teljesen elkülönítették a vagyont, és úgy viselkedtek egymással, mintha idegenek lennének (a felperes darát adott el az alperesnek, húst adott el neki stb.). Az alperes nagyon ritkán járt haza; az utolsó években a felperes nem főzött neki, és nem is mosott rá, így mindezt a földön szervezte meg, vesszőből és sárból kunyhót építve, amely téli lakhatásra alkalmatlan volt. Az utolsó években a felperes már be sem engedte az alperest a házba, hanem az az istállóban aludt, amikor Bácsszőlősről megérkezett. A kisajátított földért járó kártalanításból az alperes két hold szőlőt és egy házat vásárolt Bácsszőlősön, ahol gyümölcstermesztéssel foglalkozik, főként a gyümölcsöst bérbe adva, mivel beteg és súlyos szívbeteg. Az első szívbetegség miatti kórházi tartózkodás után, elhagyatva és látogatók nélkül, miközben a bátyja irányította a föld megművelését, együtt kezdett élni a napszámos Miletić Cvitával, akitől szintén gyermeke született. Ezt a gyermeket a felek lánya, Kopljan Rózsa gondozza, amiért az alperes havi 1.000 dinárt fizet, és élelmiszert is ad.

A házastársak közötti ilyen viszonyok a gyermekek nevelésére is kihatottak, ezért az alperes a gyermekeknek is napszámot fizetett, ugyanúgy mint másoknak, amikor az Újvidék környéki földön — kertben — segítettek neki. A házassági közösség végleges megszakadására 1976-ban került sor, amikor a kórházban a felperes megkérdezte az alperestől, hogy mit fog rá hagyni a vagyonból, ha meghal, mire az alperes kidobta őt a kórházból. A felépülés után, két hét múlva, a felperes megkérdezte az alperestől, hogyan javíthatná ki korábbi viselkedését, mire az alperes azt válaszolta, hogy sehogy, és hogy többé semmiféle kapcsolat nem lesz.

A felek megegyeztek a kiskorú István tartása tekintetében abban, hogy a garázsokból származó bevételt megosztják, és ez a bevétel a házastársak egyenkénti hozzájárulását képezi a kiskorú István tartásához, ami nettó 390 dinárt tesz ki, kifejezetten István részére.

Az így megállapított tényállás alapján a rendelkező rész szerint kellett dönteni.

E bíróság álláspontja szerint a konkrét esetben fennálltak a SAP Vajdaság házassági törvénye 60. és 62. cikkének feltételei. A felek magatartásából, már a házasság kezdetétől fogva, különösen az utolsó néhány évben, nyilvánvaló, hogy a közös élet mindkét házastárs számára oly mértékben elviselhetetlenné vált, hogy a házasság további fenntartása lehetetlenné vált. A házasság felbontásáért azonban mindkét házastárs felelős. Az alperes azért felelős, mert italozott, mert megcsalta a felperest, mert együtt kezdett élni egy másik nővel, és fiút nemzett vele. Másfelől a felperes is felelős a házasság felbontásáért, mert önkényes volt, sértegette az alperest, verte őt, nem gondoskodott róla, amikor a földre költözött, megengedve, hogy vesszőből és sárból épült kunyhóban éljen, és hogy most a ház istállójában aludjon, szexuálisan elutasította őt, így maga is hozzájá-

22. oldal

4. oldal

... hozzájárult ahhoz, hogy a közös élet oly mértékben elviselhetetlenné vált, hogy a házasság további fenntartása lehetetlenné vált. Emiatt a bíróság az idézett jogszabályok alkalmazásával a rendelkező rész I. pontja szerint döntött.

Figyelemmel a gyermek, a kiskorú István érdekére, aki állandóan az anyjával van és Újvidéken jár iskolába, e bíróság a SAP Vajdaság szülők és gyermekek közötti kapcsolatokról szóló törvénye 10. cikkének alkalmazásával a rendelkező rész II. pontja szerint döntött.

A feleknek a kiskorú István tartására vonatkozó megállapodására tekintettel e bíróság kötelezte az alperest havi 310 dinár fizetésére, mert a 700 dinárig terjedő különbözetet, amely az ő kötelezettsége, a felperes a garázsok bérleti díjából szedi be. Ezért a bíróság a SAP Vajdaság szülők és gyermekek közötti kapcsolatokról szóló törvénye 7. és 49. cikkének alkalmazásával a rendelkező rész III. pontja szerint döntött.

A bíróság teljes egészében elfogadta az írásbeli bizonyítékokat, mert nincs ok kételkedni azok hitelességében. Továbbá elfogadta a felek és a meghallgatott tanúk vallomásait is, mert ezek együttesen mindkét házastárs felróható magatartásáról tanúskodnak.

A költségekről szóló döntést a bíróság a SAP Vajdaság házassági törvénye 87. cikkére alapítja.

Mindezek alapján a rendelkező rész szerint kellett dönteni.

A tanács elnöke – bíró
Nikola Stepić s. k.

A kiadmány hiteléül:
[aláírás]

Jogorvoslati tájékoztatás

Ezen ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezést lehet benyújtani a Vajdaság Legfelsőbb Bíróságához, e bíróság útján.