A Fellebbviteli Bíróság R.22/24 végzése — az Alapfokú Bíróság hatásköre, 2024. augusztus 21.
A szerző által átadott kétoldalas végzés teljes fordítása. A nyilvános PDF az átadott szkennelt irat véglegesen kitakart másolata; az ügyvédnő személyazonossága és a felperes személyi azonosító száma ki van takarva. A hivatalos minőségükben eljáró bírók neve látható marad.
A végzés a tanács 2024. augusztus 21-i ülésén született. Az első oldalon szereplő bélyegző az Újvidéki Alapfokú Bíróság 2024. augusztus 30-i átvételét rögzíti. Az Alapfokú Bíróság április 29-i végzése és az augusztus 21-i végzés között 114 nap telt el; ez az irat nem közli, mikor érkeztek az iratok a Fellebbviteli Bírósághoz. A döntés a hatáskörről rendelkezik, nem az örökbefogadás érvénytelenítése iránti kereset megalapozottságáról.
Forrásoldal 1 — Teljes fordítás
Szerb Köztársaság
ÚJVIDÉKI FELLEBBVITELI BÍRÓSÁG
R. 22/24
2024. augusztus 21.
Újvidék
Érkeztető bélyegző
ÚJVIDÉKI ALAPFOKÚ BÍRÓSÁG — átvétel: 2024. augusztus 30.
[Az érkeztető bélyegző többi rovata részben olvashatatlan.]
Az Újvidéki Fellebbviteli Bíróság az Aleksandra Pekez Kalinić tanácselnökből, valamint Vesna Bojović és Olivera Pejak Prokeš tanácstagokból álló bírói tanácsban, a kragujevaci MILAN PETROVIĆ felperes — lakcíme: Kraljevačkog bataljona utca 110., személyi azonosító száma: [kitakarva], képviselője: [kitakarva], újvidéki ügyvéd — és az ÚJVIDÉK VÁROSI SZOCIÁLIS MUNKAKÖZPONT alperes — székhelye: Újvidék, Zmaj Ognjena Vuka utca 13–17., törzsszáma: 08154902 — között a teljes örökbefogadás érvénytelenítése iránt folyó jogi ügyben, az Újvidéki Alapfokú Bíróság és az Újvidéki Felsőbíróság közötti hatásköri összeütközésről döntve, a tanács 2024. augusztus 21-én megtartott ülésén meghozta a következő
VÉGZÉST
Az e jogi ügyben való eljárásra az Újvidéki Alapfokú Bíróság rendelkezik hatáskörrel.
Indokolás
Az Újvidéki Felsőbíróság a 2024. február 26-i P.98/2024 végzésével megállapította, hogy nincs hatásköre az e jogi ügyben való eljárásra, majd a végzés jogerőre emelkedését követően az ügy iratait további eljárásra áttette az Újvidéki Alapfokú Bírósághoz, mint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. Hivatkozott a hatályos, bíróságok szervezetéről szóló törvény 24. cikkének (2) bekezdésére, összefüggésben a családjogi törvény 274. cikkével. Döntésének alátámasztására a bíróság kifejtette, hogy a konkrét ügy a teljes örökbefogadás érvénytelenítése iránt indított családjogi jogvita, amelyre a bíróságok szervezetéről szóló törvény 24. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni, míg ugyanezen törvény 25. cikke a Felsőbíróság hatáskörét családjogi jogvitákban csak az apaság vagy anyaság vitatása, illetve megállapítása esetén írja elő. A hatályos családjogi törvény mint különös törvény az adott jogvita vonatkozásában nem határozza meg a Felsőbíróság hatáskörét, hanem csak a bíróság illetékességét.
Az ügy iratainak kézhezvétele után az Újvidéki Alapfokú Bíróság megállapította hatáskörének hiányát, és hatásköri összeütközést kezdeményezett, hivatkozva a bíróságok szervezetéről szóló törvény 24. cikkének (2) bekezdésére, a családjogi törvény 358. cikkének (1) bekezdésére, valamint Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány örökbefogadási törvényének 28. cikkének (1) bekezdésére (Vajdaság SzAT Hivatalos Lapja, 24/76. szám). Döntésének indokolásában a bíróság kifejtette, hogy a konkrét ügyben teljes örökbefogadásról van szó, amelyet az Újvidéki Szociális Védelmi Önigazgatási Érdekközösség 1979. június 21-i UP.03-507/79 számú újvidéki határozata hozott létre és hirdetett ki. Akkor Vajdaság SzAT örökbefogadási törvénye volt hatályban, amely a 28. cikk (1) bekezdésében előírta, hogy az örökbefogadás érvénytelenítéséről a kerületi bíróság dönt. Ennek megfelelően az iratokat megküldte az Újvidéki Fellebbviteli Bíróságnak a hatásköri összeütközés feloldására.
Forrásoldal 2 — Teljes fordítás
R. 22/24
A Fellebbviteli Bíróság álláspontja szerint az e perben való eljárásra az Újvidéki Alapfokú Bíróság rendelkezik hatáskörrel.
A felperes 2024. február 22-én keresetet nyújtott be a teljes örökbefogadás érvénytelenítése iránt, és azt kérte, hogy a bíróság ítéletével abszolút semmisként érvénytelenítse az Újvidéki Szociális Védelmi Önigazgatási Érdekközösség 1979. június 21-i UP.03-507/79 számú újvidéki határozatával létrehozott és kihirdetett teljes örökbefogadást.
A kereset benyújtásakor a családjogi törvény volt hatályban, amelynek átmeneti és záró rendelkezései között a 358. cikk előírja, hogy az e törvény alkalmazásának kezdete előtt létrejött örökbefogadásra az alkalmazás kezdőnapjáig hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni (a Szerb Szocialista Köztársaság Hivatalos Közlönye, 22/80. és 11/88. szám, valamint a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 22/93., 25/93., 35/94., 46/95. és 29/01. szám). E törvény átmeneti és záró rendelkezéseinek 418. cikke megállapítja az örökbefogadási törvény hatályának megszűnését (a Szerb Szocialista Köztársaság Hivatalos Közlönye, 17/76. szám), míg a 185. cikk előírja, hogy az örökbefogadás érvénytelenítéséről az az illetékes bíróság dönt, amelynek területén az a gyámhatóság található, amely előtt az örökbefogadás létrejött. A nevezett törvény tehát ezekben a jogvitákban nem a bíróság hatáskörét, hanem csak az illetékességét szabályozza. Ez továbbá azt jelenti, hogy a hatáskör tekintetében a hatályos, bíróságok szervezetéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni (a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2023. február 9-i 10/2023. szám).
A bíróságok szervezetéről szóló törvény 24. cikkének (2) bekezdése alapján az alapfokú bíróság első fokon többek között polgári jogvitában jár el, ha az adott polgári jogvitában más bíróság nem rendelkezik hatáskörrel, és végrehajtási, valamint nemperes eljárásokat folytat, kivéve, ha törvény másként rendelkezik. Ugyanezen törvény 25. cikke a Felsőbíróság hatáskörét családjogi jogvitákban csak az apaság és anyaság vitatása vagy megállapítása esetén írja elő.
A fentiek alapján, figyelembe véve, hogy a per a teljes örökbefogadás érvénytelenítése iránt indult, a hatásköri összeütközést eldöntő bíróság a bíróságok szervezetéről szóló törvény 24. cikkének (2) bekezdése alkalmazásával megállapította, hogy az Újvidéki Alapfokú Bíróság rendelkezik hatáskörrel az eljárásra. Az a tény, hogy a már nem hatályos örökbefogadási törvény a kerületi bíróság hatáskörét írta elő, amely bíróság már nem létezik, nem alapozhatja meg a konkrét ügyben a Felsőbíróság hatáskörét a hatályos, bíróságok szervezetéről szóló törvénnyel ellentétesen.
A fentiek alapján a bíróság a polgári perrendtartás 22. cikkének (1) bekezdése alkalmazásával a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
TANÁCSELNÖK — BÍRÓ
Aleksandra Pekez Kalinić, saját kezűleg
[A kiadmány hitelesítésének jelölése: „Zto:”, majd aláírás és pecsét.]
[Nyomtatott oldalszám: 2.]
Szerkesztői megjegyzés a forrásról
Az indokolás két törvényi hivatkozása külön maradt: az első oldal Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány örökbefogadási törvényére, a Hivatalos Lap 24/76. számára hivatkozik; a második a Szerb Szocialista Köztársaság örökbefogadási törvényét, a Hivatalos Közlöny 17/76. számát nevezi meg a házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény 418. cikkének tárgyalásakor. A rendelkezések összekapcsolása és az az állítás, hogy a kerületi bíróság már nem létezik, az Aleksandra Pekez Kalinić vezette tanács indokolásához tartozik. Az irat rendelkező része az Alapfokú Bíróság hatáskörét állapítja meg; nem dönt a vitatott örökbefogadás semmisségéről.
Megjegyzések a forrás szövegrészeihez (6)
Augusztus 21-i végzés /augusztus 30-i alapfokú bírósági átvétel
A végzés és a tanács ülése 2024. augusztus 21-i; ez a bélyegző az Alapfokú Bíróság augusztus 30-i átvételét rögzíti. Az Alapfokú Bíróság április 29-i végzésétől az augusztus 21-i végzésig 114 nap telt el. Az irat nem közli az iratok Fellebbviteli Bírósághoz való érkezésének dátumát, ezért ez az egész időköz nem tulajdonítható az ottani várakozásnak.
PDF 1. oldal
Kapcsolódó dokumentum megnyitása
Időrendi esemény megnyitása
Rendelkező rész — Aleksandra Pekez Kalinić tanácsa
A rendelkező rész az Újvidéki Alapfokú Bíróság hatáskörét állapítja meg. A tanács Aleksandra Pekez Kalinić tanácselnökből, valamint Vesna Bojović és Olivera Pejak Prokeš bírókból áll. Ez az Alapfokú Bíróság által kezdeményezett hatásköri összeütközésben hozott döntésük, nem ítélet azon kereseti kérelemről, hogy a teljes örökbefogadás abszolút semmis.
PDF 1. oldal
Kapcsolódó dokumentum megnyitása
Időrendi esemény megnyitása
Egymással szemben álló bírósági indokok — Vajdaság SzAT 24/76
Az első oldal rögzíti az Alapfokú Bíróság konkrét indokát a hatáskör hiányának megállapítására: az örökbefogadást 1979. június 21-én az UP.03-507/79 aktus hozta létre, és Vajdaság SzAT 24/76-os örökbefogadási törvényének 28. cikke(1) bekezdése az érvénytelenítésről való döntést a kerületi bíróságra bízta. Ez az indok áll szemben a Felsőbíróság bírósági szervezeti törvényre való hivatkozásával. A kapcsolt április 29-i végzés az Alapfokú Bíróság saját teljes érvelését tartalmazza.
PDF 1. oldal
Kapcsolódó dokumentum megnyitása
Időrendi esemény megnyitása
358 → az 1980-as törvény → 418/185: a tanács indokolása
Aleksandra Pekez Kalinić tanácsa a családjogi törvény 358. cikkéből a házasságról és a családi kapcsolatokról szóló törvény alkalmazását vezeti le. Ezután a 418. cikkre a Szerb Szocialista Köztársaság Hivatalos Közlönye 17/76. számával megjelölt örökbefogadási törvény hatályának megszűnéseként, a 185. cikkre pedig illetékességi rendelkezésként hivatkozik. Az első oldal a Vajdaság SzAT Hivatalos Lapjának 24/76. számában megjelent vajdasági örökbefogadási törvényt nevezte meg. Ugyanabban a végzésben két különböző törvényi megjelölés szerepel; az 1980-as törvény 418. és 185. cikke nem Vajdaság SzAT 1976-os törvényének cikke.
PDF 2. oldal
Kapcsolódó dokumentum megnyitása
Időrendi esemény megnyitása
A kerületi bíróság már nem létezik — a tanács kifejtett indoka
Az Aleksandra Pekez Kalinić vezette tanács azzal az állítással utasítja el a kerületi bíróságra alapított érvet, hogy ez a bíróság már nem létezik, és az egykori örökbefogadási törvény rendelkezése nem alapozhatja meg a Felsőbíróság hatáskörét a hatályos bírósági szervezeti törvénnyel ellentétesen. Az Alapfokú Bíróság hatáskörére a 24. cikk(2) bekezdését alkalmazza, a 25. cikket pedig úgy ismerteti, mint amely családjogi jogvitában csak az apaság és anyaság vitatására vagy megállapítására ad hatáskört a Felsőbíróságnak. Ez a Fellebbviteli Bíróság döntésének kifejezett indoka.
PDF 2. oldal
Kapcsolódó dokumentum megnyitása
Időrendi esemény megnyitása
ZPP — 22. cikk · Hatásköri és illetékességi összeütközések
A fellebbviteli bíróság a 22. cikk (1) bekezdése alapján jár el az alapfokú és a felsőbíróság közös, közvetlenül magasabb szintű bíróságaként a hatásköri összeütközésben. Végzése az alapfokú bíróságot jelöli ki; ez az eljárási szabály önmagában nem dönti el az örökbefogadás érvényességét vagy az alkalmazandó anyagi jog körüli vitát.
Polgári perrendtartás (ZPP) · 22. cikk