Adminisztratív identitáscsere
Az ügy dokumentált identitáscsere-sorozat: születési identitás, bírósági apai vonal, hagyatéki nyom, teljes örökbefogadás, második örökbefogadás, anyakönyvi átírás.
Az éles keret: adminisztratív identitáscsere. A gyermek Miletić Milivojként indul. A bírósági irat megőrzi a Pál / Cvita vonalat. A hagyatéki irat megőrzi az öröklési nyomot. Az 1979-es teljes örökbefogadás Vasić Milant hozza létre. Az 1984-es örökbefogadás ezt a konstrukciót használja, és Petrović Milant hoz létre. Az anyakönyv ezután lezárja a második réteget.
Dokumentumokra épülő folytatás — egy személy, egymást követő ráerőltetett bejegyzések
Miletić Milivoj, Vasić Milan és Petrović Milan ugyanazt a személyt jelöli. Az 1974-es születési anyakönyvi kivonat az eredeti identitást és az anyát, Miletić Cvitát rögzíti. A P-1642/76 számú bontóperi irat nyilatkozatokkal és bírósági ténymegállapításokkal őrzi meg a Lakatos Pál–Cvita–gyermek kapcsolatot. A hagyatéki eljárás Milivojt az apai öröklési pályán rögzíti.
Az 1979-es teljes örökbefogadási határozat létrehozza a Vasić nevet, és elrendeli az örökbefogadók szülőként való anyakönyvi bejegyzését. Az 1984-es második örökbefogadási jegyzőkönyv ezután Vasić Milant használja kiinduló identitásként, a későbbi anyakönyvi kivonat pedig Petrović Milant rögzíti. Ugyanazon személy korábbi és későbbi bejegyzéseit kell összevetni, nem különböző gyermekekként vagy egymástól független életrajzokként olvasni.
Az identitásátvitel törvényi mechanizmusa
Az 1976-os törvény kifejezetten leírja a következményeket: a 35. cikk a meglévő születési bejegyzés törlését és az örökbefogadók szülőként történő új bejegyzését szabályozza; a 37. cikk megszünteti a vér szerinti rokonokhoz fűződő jogokat; a 38. cikk megtiltja a teljesen örökbefogadott gyermek apaságának és anyaságának későbbi megállapítását; a 39. cikk az örökbefogadási iratot és a törölt születési bejegyzést hivatalos titokká teszi. A 40. cikk megtiltja a felbontást. A szerző erőszakos asszimilációról és állami identitáshamisításról szóló érvelése e mechanizmusnak az általa vitatott törvényes feltételek nélkül történő alkalmazására vonatkozik.
A katonai iratok a későbbi hivatalos identitásréteget mutatják, a szerző külön magyarázatával: az igazolásokat bizonyítékként szerezte meg, és nem használta, illetve nem fogja használni jogok érvényesítésére. A jelenlegi vita a 2026-os ítéletben, a fellebbezésben, a fellebbviteli ítéletben és a felülvizsgálati kérelemben folytatódik. E források különválasztják a lánc intézményi elfogadását és a szerző annak jogszerűségét következetesen vitató álláspontját.